Befektetés egy Jobb Jövőbe

A Kulcsindikátorokról a MOL fenntarthatósági adatai kapcsán

2016. január 13. - Faluvégi Balázs

A társadalmi hasznosság analízise, így az ESG (Environment, Society, Governance) elemzés potenciálisan a befektetési terület egyik leginkább szubjektív területe lehet. Amíg a hozam, kockázat és ezzel összefüggő változók értékei egyértelműek és legtöbbször viszonylag könnyen definiálhatóak, addig a Társadalom- és Környezettudatosság, csak úgy, mint a felelős vállalatirányítás sokkal inkább múlhatna az egyedi megítélésen. Nehéz megítélni, hogy pontosan mi az, ami a munkavállalóknak, helyi közösségnek és pláne a szélesebb értelemben vett társadalomnak hasznos egy adott vállalat tevékenységével összefüggésben. Például lehet, hogy egy vállalat transzparens és odafigyel arra, hogy munkavállalói között az esélyegyenlőség meglegyen, de termékei közben egészségkárosítóak. Vajon melyik a fontosabb szempont? 

Az ESG elemzés fejlesztői éppen ezért amennyire csak lehet igyekeznek időben és ágazaton belül (vagy akár kívül) egymással összehasonlítható adatokkal dolgozni. Ezek KPIs (Key Performance Indicators) néven futnak, amely gyűjtőnév nem egyedi találmány, és magyarul Kulcsindikátor szóval értelmezhető a leginkább. A nemzetközi szakirodalomban számos egymással párhuzamos rendszer és gyűjtés van, egységes lista éppen úgy nincs, mint ahogyan például a fundamentális elemzés értékelési vagy hatékonysági mutatói, illetve a technikai elemzés indikátorai esetén sincs. Ugyanakkor, ahogy a befektetés elemzés ezen területein is, itt is vannak erős párhuzamok és méltán szélesebb körben, gyakrabban használt mutatók. A kulcsindikátorok részletes információiról, teljes listáról, módszertani kérdésekről könyveket lehet megtölteni, ennek részleteire itt a blog keretein belül egyelőre nincs értelme kitérni, ha valakit ez érdekel, akkor érdemes megnézni az egyik legjobb, általunk is leginkább használt útmutatót, amit az Európai Pénzügyi Elemzők Szervezete (EFFAS) adott ki. Zárójelben jegyzem meg, hogy a hozzájuk tartozó diploma egészen kiváló (noha alapbeállításként SRI-ről nemigen esik szó), érdemes elvégezni, nekem is sokat segített. Ha az olvasó más, hasonló listával és módszertani útmutatóval találkozik, az sem feltétlenül baj, az ESG elemzés nem egy tökéletesen integrált szakterület, így a lényeg elsősorban a következetesség az adatok összehasonlíthatóságánál. (kép forrása: effas.net)

screenshot_2016-01-13_14_15_41.png 

A nyugati piacokon lévő részvények esetén egyre inkább jellemző, hogy részletes adatokat adnak ki az ismertebb kulcsindikátorokról. Itthon ez jórészt ismeretlen terület, mégis van olyan tőzsdei vállalat, amelyik komolyan veszi az ESG-t, és számos kulcsindikátor adattal szolgál a tevékenységével kapcsolatban. Ez a cég, a MOL, amely tevékenységéből adódóan a pozitív szűrésű SRI stratégiákkal működő portfoliókban nem vagy csak nagyon kis súllyal kaphatna helyet. Ugyanakkor bármely ágazatban is vagyunk, önmagában a mérés, és a fejlődésre való törekvés fontos. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nemcsak az segíti egy antilop csorda gyors előrejutását, ha az élen haladók gyorsak, de az sem jó, ha a csoport amennyire csak lehet együtt vágtat, és a közepén és hátul lévők is nagyobb sebességre kapcsolnak.

A MOL a fenntarthatóság jelszavát jó pár éve, főként Mosonyi György korábbi vezérigazgató törekvései miatt vezette be. A cégnek ugyan nincs külön „Felelősségvállalási” vagy akár „Fenntarthatósági” Jelentése, de az Éves Jelentésben az utóbbi fogalom nem kevesebb, mint 105 alkalommal jelenik meg. Ez eleve nem kevés egy minden melléklettel, infógrafikával, táblázattal együtt 269 oldalas dokumentumban, de ha belevesszük, hogy a „nyereség” szó 116 alkalommal szerepel, akkor már láthatjuk, hogy a Társaság számára fontos kommunikálandó területről van szó. A közel egyező említés szám – még ha nem is ez a legszofisztikáltabb szemantikai analízis – utal arra, hogy közel ugyanolyan fontos a fenntarthatóság jelszava, mint a klasszikus részvényesi érték növelése. (kép forrása: mfor.hu)

mosonyi.jpg

A vállalat a Global Reporting Initiative ajánlásait, és az általuk kidolgozott kategóriákat, és kulcsindikátorokat használja. Ennek éppen a fentiek miatt van jelentősége, mivel sok cég használja ugyanezt a rendszert, és ágazaton belül, illetve az időbeli változások és trendek is könnyen kimutathatóak. A GRI sztenderdek egy kicsit olyanok, mint a számviteliben az IFRS, nemzetközileg elfogadott részletes szabályzat arra nézve, hogy a jelentés output-jai pontosan milyenek legyenek, és arra is van részletes útmutatás, hogy miként kell ehhez eljutni. Ugyanakkor felismerve, hogy nincs két ugyanolyan cég, ad annyi rugalmasságot a jelentések készítőinek, ami által – ha megvan részükről a szándék – hasznosság szempontjából értelmezhető és perspektívába helyezhető adatokat lehet létrehozni. Persze a GRI még emellett is egy doboz, amiből mindenki azt vesz ki, amit akar: vagyis nem kötelező (és minden bizonnyal nem is megvalósítható) minden egyes adatot felhasználni. A MOL sem alkalmaz mindent, ez amúgy sem minden esetben indokolt. Az olajcég ebben is nyílt lapokkal játszik, az ún. Materiality Assessment során kiválasztják a releváns kulcsindikátorokat aszerint, hogy belső és külső stakeholder-ek szempontjából mennyire fontosak. Ez ugyan nem „rocket science”, mert valamennyire szubjektív értékítéleten alapulnak, de nagyjából jól megállapítható, hogy mi az igazán lényeges. (a kép forrása: molgroup.info) 

materiality_of_relevant_topics.png

Nézzünk meg pár példát a MOL említett Éves Jelentése alapján. Egy olyan integrált olajcégnem, amelyben definíció szerint is van ún. downstream üzletág, azon belül is kiterjedt benzinkúthálózat, elsősorban nem is a saját, hanem az általuk értékesített termékek teljes üvegházhatású gáz kibocsátását érdemes elsősorban vizsgálni. Ezt természetesen a GRI rendszere is felismeri, és három szinten definiálja a kibocsátást, továbbá mindegyikhez, így az értékesített termékekkel együtt meglévő üvegházhatású gáz mennyiségre is önálló kulcsindikátort határoz meg (GRI: G4-EN16 kóddal jelölve). A MOL esetén ez 55,7 millió tonna CO2 egyenértéket jelentet 2014-ben. Összehasonlításként: egy átlagos autó egy évben 3,5 tonna CO2-t juttat a légkörbe. Időbeli trendet elnézve az utóbbi két évben érdemi, közel 7%-os visszaesés történt, a MOL által előállított termékek és az előállítás házon belüli folyamata kevesebb káros anyagot juttat a levegőbe. Elemzői szemszögből persze az az érdekes, hogy ez az adat is perspektívába kerüljön. A leginkább logikus összehasonlítás az árbevétellel esetleg az EBITDA-val, vagy általában az értékesített mennyiséggel van összefüggésben. A GRI-nak is van erre külön definiált mutató irányvonala, de a MOL ezt külön nem alkalmazza. A közvetlen hatékonyságot viszont számolják, egészen pontosan a termeléshez igazított fajlagos energiafelhasználást, illetve egyes üvegházhatású gázok (SOx, NOx, CO2) számolják. A legtöbb helyen van érdemi javulás az elmúlt pár évben is, de vannak olyan fenntarthatóság-hatékonysági mutatók, ahol enyhe romlás tapasztalható (például az INA-val számolt CO2 termelésre vetített mértéke), vagy a fajlagos vízfelhasználás – itt megint az INA rontja az összképet. (adatok forrása: molgroup.info)

screenshot_2016-01-13_14_34_10.png

Szintén erős következetesség figyelhető meg a humán erőforrás területen lévő kulcsindikátorok területén, bár itt az Éves Jelentésbe nem kerültek bele olyan mélységben adatok, mint amikkel egyébként a Társaság rendelkezik. A GRI részletesen leírja például, hogy a nők (és egyéb társadalmi csoportok) aránya az egyes menedzseri szinteken, illetve bizottságokban miként lehet nyilvántartva (GRI: G4-LA12). A MOL azonban a jelentésben csak annyit ír, hogy általában a vezetői posztokon milyen a nők aránya (20% közeli, ami nem túl magas, de érdemes hozzátenni, hogy szinte hajszálpontosan megegyezik az összes munkavállaló hasonló arányánál). Pedig a vállalat általánosságban a felsővezetéshez kötődő döntéshozó testületeknél is értelemszerűen nyilvántartja ezt az adatot (ami lényegében nulla), és a HAY kategóriák alapján is tisztában van ezekkel és közli is ezeket (egy sor más adat mellett). A legmagasabb szinteken (HAY 24 és efelett) a hölgyek aránya egyébként 8,5%, ami eleve nem túl magas, ráadásul még alacsonyabb is, mint 5 éve. A lelkiismeretes adatgyűjtés ellenére az utóbbi években egyáltalán nincs említésre méltó progresszió ezen a területen az olajtársaságnál.   mol_gender_10-14.png

Összességében a magyar vállalatok példát vehetnek a MOL fenntarthatósági adatairól, a kulcsindikátorok széleskörűségéről, a szöveges értékelés mélységéről, és általában a hozzáállásról. Ettől függetlenül a vállalat a mi pozitív szűrésű listánkra főként az ágazat miatt nem kerülhet fel, de maga a jelentés oldal kiváló alapul szolgál az ESG-hez más cégeknek is.

Az is fontos, hogy bár a GRI rendszere kiterjedt, nem lehet minden érthető igyekezet ellenére nem lehet mindent felmérni vele, ami társadalmi szempontból hasznos. A kvantitatív információk mellett a kvalitatív információknak is van szerepe. A kulcsindikátorok a bejegyzés elején említett objektivitási problémát teljes mértékben eddig még sehol sem tudták megoldani, ugyanakkor mára használatuk elengedhetetlen része az ESG elemzéseknek és az SRI befektetők számára bázisul szolgálnak.

  

Faluvégi Balázs

 

---

 

Ha még nem tette érdemes feliratkozni Hírlevelünkre, ahol rendszeresen osztunk meg információkat nemcsak hazai, hanem nemzetközi részvények Társadalom- és Környezettudatossága kapcsán.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://bluemorphoinvestments.blog.hu/api/trackback/id/tr788268312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.