Befektetés egy Jobb Jövőbe

Blue Morpho Investments

Uruguay: valóban mintaország?

2016. február 15. - Faluvégi Balázs

Decemberben bejárta a nemzetközi szaksajtót az a hír, hogy Uruguay közel 100%-ban (egészen pontosan: 94,5%-ban) megújuló energiával látja el a fogyasztókat, ráadásul ezt a nagyon magas arányt mindössze pár év alatt sikerült elérni. A kis dél-amerikai országot amúgy is sokan a „Kontinens Svájcaként” is aposztrofálják, ami nem teljesen alaptalan. Az életminőség, szabadságjogok, az üzleti környezet, egészségügy, oktatás mind nagyon magasan érvényesülnek itt a statisztikák szerint, legalábbis a környező országok átlagát tekintve mindenképpen kiemelkednek a mezőnyből. Elvileg tehát nem is lenne nagy meglepetés, ha az ország tele lenne napelemekkel és szélkerekekkel, miközben Nissan Leaf-ek hasítanának a parkok melletti sugárutakon. Mégsem ez a helyzet.

Még nyitott szemmel is járva a megújuló energiával kapcsolatos tudatosság alig-alig jelenik meg a kis dél-amerikai ország utcáin és útjain. Elektromos meghajtású autót, plug-in hibridet, sőt akár még sima hibridet egyáltalán nem láttam, volt ugyanakkor közel 6 literes GMC pick-up monstrum, és AMG Mercedesekből jó pár (de nincs okunk irigykedni, az átlag sok éves, kicsi kínai, vagy jobb esetben japán autót használ, ha van neki egyáltalán). Töltőállomással egyáltalán nem találkoztam. Nagyon kevés ház tetején volt napelem, pedig a napsütéses órákból az év ezen szakaszában pláne nincs hiány. Szélerőmű parkot csak egyet láttam (a képen), nem messze Montevideótól, de még ennek a mérete és az egységek mennyisége is töredéke volt annak, amit mondjuk a Győr és Bécs közötti autópálya szakaszon láthatunk. A városokban, de még a falvakban sem gyakori látvány, hogy bárki is kerékpárral közlekedne, bicikli sávok nincsenek, és az Európában már megszokott, Bubi-hoz hasonló rendszerek sem léteznek, kivéve Montevideo egy kis részén. (OFF: az irodánk előtt egyébként van Bubi-pont, ha valaki kedvet érez a kipróbálásra). Szelektív szemétgyűjtéssel nagyon kevés helyen találkoztam, de általánosságban is: a szemétgyűjtés ugyan sokkal jobb helyzetben van, mint Dél-Amerika legtöbb helyén, kifejezetten tisztának azért nem nevezném Uruguay-t, pontosabban ez erősen helyfüggő: településenként és városonként is nagyban változhat az ezzel kapcsolatos helyzet. Összességében az országban járva nem látszik semmiféle átütő zöld forradalom, a látványos számok ellenére nyomai alig vannak a Németország vagy Dánia által mutatott útnak. screenshot_2016-02-15_08_58_10.png

A hatalmas arány elsősorban nem a képeken látványosnak mutatkozó napelemekből, vagy szélerőművekből jön, hanem a vízerőművekből. Ezek tavalyelőtt – egy egyébként komoly esőzésekkel járó évben – az ország elektromos áram szükségletének 74%-át biztosították. Mivel ezeket még a hetvenes években, vagy azelőtt építették, az ország elektromos áram szükséglete eleve nagyon sokáig lényegében megújuló energiából származott. Aztán a kilencvenes évek, kétezres évek gyors gazdasági fejlődése, a turizmus felpörgetése, a klímaberendezések elterjedése mind gyors felfutást hoztak a szükségletekben, amit az ország 2001 óta kénytelen volt fosszilis energiahordozók segítségével kipótolni – egyre nagyobb és nagyobb arányban.

uruguay_wind_energy_capacity.png

A szél aránya a forrásoknál viszont nő, és egy évvel ezelőtt már a 13%-ot is meghaladta. Itt kezdődik a valódi forradalom Uruguay esetén, de a hangzatos számok a legtöbb esetben még mindig inkább ígéretet jelentenek csak. Az ígéretek azonban meglepően közeliek. A decemberi klímacsúcson Uruguay képviselője azt jelezte előre, hogy 2017 végére a szélenergia aránya eléri majd a 38%-ot, amivel a jelen állás szerint a szoros második helyre jönnének fel globális szinten (mindössze 5%-kal elmaradva a mintaállam Dánia mögött). A szélenergia elterjedését persze tovább segíthetik a kedvező környezeti adottságok, mint a jórészt sík terep, vagy a hosszú tengerpartok, ahol a szél gyakori jelenség.   

screenshot_2016-02-15_08_54_04.png

A szélenergia terjedését egy jól megtervezett és összehangolt kormányzati stratégia tette lehetővé. A megfelelő szektorban végzett (akár külföldi, akár belföldi tulajdonosi hátterű cégek) beruházásai 20 és 100% közötti szinten mentesülnek a társasági adótól (amelynek kulcsa egyébként fix 25% lenne). Emellett az elektromos áramkereskedelem területét liberalizálták, így a szolgáltatóknak könnyebb volt értékesíteni az áramot. A kapacitásbővítési igényeknél a nemzeti áramszolgálató nyílt, transzparens aukciókat tart. Mindezek következtében 7 milliárd dollár ömlött a kis ország megújuló energia szegmensébe alig 5 év alatt. Lényegében minden egyes évben a GDP 3%-át költhették el tiszta energia fejlesztésekre, ráadásul ezt szinte kizárólag a magántőke finanszírozta. További eredmény, hogy az elektromos áram ára a fogyasztók számára is érzékelhetően csökkent.

A sikerekből az európai gyártók és fejlesztők is kiveszik a részüket. Két olyan cégnek is komoly részesedése van a piacon, amely régóta szerepel a figyelőlistánkon, illetve számos alkalommal ígéretes lehetőségként meg is említettük ezeket. Az egyik kedvencem, a többször is ajánlott Vestas egy kicsit ugyan későn kapcsolva, de múlt év harmadik negyedévében két fontos tendert is megnyert összesen 120 MW névleges kapacitású szélfarmokra. A Nordex már tavaly túllépte ezt a mennyiséget és hamarosan 170 MW-nyi átadott szélenergia névleges kapacitás fog szerepelni a neve mellett. Hogy ennek a nagyságrendjét Uruguay szempontjából érzékeltessem: a cég optimális esetben akár 180 000 háztartást is képes lesz ellátni árammal (összesen 3,3 millión élnek a határokon belül), és a névleges kapacitás a 2014 végéig meglévő egész országban lévő szélenergia közel negyedét jelenti! Zárójelben egyébként érdemes megjegyezni, hogy ugyanekkora mennyiség például a sokkal több fajlagos energiát felemésztő Egyesült Államokban csak mintegy 50 000 háztartás lenne képes ellátni. Létezik ugyanakkor egy másik perspektíva is. A két cég szempontjából a fejlesztések nagyságrendje eltörpül a teljes portfóliójukhoz képest. A Vestas üzemeltetés alatt lévő, 50 GW-nyi névleges kapacitása több mint négyszázszorosa az uruguay-inak, és a Nordex nagyobb mennyisége is csak a teljes átadott kapacitásuk 1,4%-át jelenti. A kis dél-amerikai ország tehát inkább egy pozitív példa, mint egy átlagos tőzsdei befektető számára a megváltás földje. Uruguay nem egy csoda, de nincs is rá szükség, a folyamatos és fanfároktól legtöbbször mentes fejlődés is bőven elegendő.

56e4f-turbina-nordex-general.jpg

A megújuló energia és a környezettudatosság – legyen szó állami, vagy akár városi, illetve céges, sőt: akár egyéni szintről – nem feltétlenül hozzáállás és kultúra függvénye, hanem lehet akár teljes mértékben száraz pénzügyi döntés is. Ez persze nem ideális, és én sem értek egyet teljesen ezzel a filozófiával, de ha van fejlődés ezáltal is, akkor ma már egy ideig a tiszte racionalitás, és profitérdek is megoldás lehet. Bármitől függetlenül, a tiszta energia ára a költségek és a kockázatok elemzése után mostanra nagyon erős alternatívát jelent a fosszilis energiahordozókkal szemben világszerte. Nyilvánvaló, hogy ez a globális szinten aktív részvények értékeltségében is testet ölt, ahogyan ezt a főbb piacokon az elmúlt években megtapasztaltuk.

 

Faluvégi Balázs

A bejegyzés trackback címe:

https://bluemorphoinvestments.blog.hu/api/trackback/id/tr38392118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Economix 2016.02.15. 13:09:56

Nagyon érdekes cikk, köszi!
Egy kis pontosítás: Bubi féle rendszer évek óta létezik Montevideóban. Szerintem ott előbb volt, mint nálunk. De tény, hogy nem ez a jellemző.

Faluvégi Balázs 2016.02.15. 20:52:47

@Economix: Valóban, tévedtem, bocs érte. Nem tudom miért nem láttam, most megnéztem a térképét, és csak a legbelső részen van, de egy embert nem láttam, aki ilyet használt volna. Talán terjedni fog a biciklis közlekedés, most megnéztem, hogy a városi döntéshozók friss szabályokat hoztak.
süti beállítások módosítása