Befektetés egy Jobb Jövőbe

Blue Morpho Investments

ESG elemzés – avagy honnan tudjuk, hogy valójában valami tényleg hasznos társadalmi szempontból?

2016. április 26. - Faluvégi Balázs

Az ESG, egy betűszó, amelyet nemcsak egyre több intézményi befektető használ egyre gyakrabban, hanem gyakran már magánbefektetők szótárában is felbukkan. Az E betű az Environment vagyis a Környezetet, az S a Social vagyis Társadalmi, a G pedig a Governance, vagyis Felelős Vállalatirányítást jelenti.  Ezeket a tényezőket az elemzők először egymástól függetlenül vizsgálják, összetett rendszereken keresztül kiértékelik és pontszámot rendelnek hozzájuk, jellemzően ahhoz képest, hogy egy-egy cég az ágazatához vagy a vállalatok átlagához képest milyen eredményeket ér el. Ezt követően pedig létrehoznak egy a tényezőkkel súlyozott, összesített pontszámot is, amely által véleményük szerint már eldönthető, hogy egy-egy részvény mögött álló kibocsátó a profitcélokon túl a széles körben vett stakeholder-ek (a tulajdonosokon túl a munkavállalók, helyi közösségek, beszállítók, vásárlók, illetve a társadalom és környezet) számára mennyire is végez hasznos tevékenységet. 

Az MSCI kutató és index alkotó műhely részletes és évtizedes szintű adatai alapján nemcsak az ESG besorolások szintjének van jelentősége, hanem a pár éves időtávon belüli változás tendenciájának is. Az ún. ESG Momentum stratégia előnye, hogy a javuló kulcsindikátorok csak fokozatosan épülnek be a részvények piaci árazásába, így ezáltal többlethozam érhető el. Érdemes tehát azokat a papírokat figyelni, ahol mostanság komoly lépéseket tesznek a Társadalom- és Környezettudatosság területén. 

new_esg_alpha.png

Az Environment  (Környezeti) faktorok esetén kiemelt szerepet kap az üvegházhatású gázok kibocsátása, amelyet illik teljes termékcikluson keresztül vizsgálni. Erre azért van szükség, mert például az autógyártók által okozott kár nem is az előállítás, hanem a végtermékek eladását követően kerül sor. Szintén fontos a hulladékgazdálkodás, az energiahatékonyság általában, a fenntartható folyamatok, és a vegyszerek környezetkárosító hatásának csökkentése.

A Social (Társadalmi) tényezők közé a női munkavállalók és egyéb kisebbségek esélyegyenlőségének biztosítása, a munkavállalók jogainak garantálása, a helyi közösségekkel való gördülékeny együttműködés, a korrupció mentesség. Mivel egy nagyon szerteágazó, gyakran szubjektív megítéléstől sem mentes területről van szó, az elemzők, de még inkább az adatgyűjtéssel foglalkozó szakemberek sokat elidőznek itt.

A legkeményebb dió kétségtelenül a Governance (Felelős Vállalatirányítás) kérdése. Ebbe a szervezet döntéshozó mechanizmusai, transzparenciája, a vezetés összetétele, és az ezekhez köthető etikus magatartás játszik kulcsszerepet. Az ún. Best Practice-ek, vagyis az adott ágazatban, vagy akár a tőzsdén szereplő összes komoly vállalat esetén tanúsított legjobb, a befektetők és minden más stakeholder-ek számára is legnagyobb biztonságot adó gyakorlat megléte kiemelten fontos.

Az ESG-t a fenti nehézségek miatt egyre inkább tudományos alapossággal vizsgálják, amihez számszerűsíthető, konkrét információkra van szükség. Ehhez az elemzők az ún. Kulcsindikátorokat (Key Performance Indicators – KPIs). Néhány példa a legismertebb mutatók közül:

-       Az összes üvegházhatású gáz (CO2,NOx, SOx, VOC) mennyisége és a munkavállalók számának hányadosa

-       Vízmennyiség felhasználása az árbevétel arányában

-       Női munkatársak aránya az összes közép- és felsővezető között

-       Az árbevétel százaléka azokból az országokból, ahol a Transparency International korrupciós indexének értéke hat alatt van

-       Független (nem tulajdonos és operatív menedzsment) tagok súlya a vezető döntéshozó testületben (jellemzően az igazgatóságban)

-       Versenyhivatali eljárások összes költsége (büntetések és jogi díjazás) az árbevétel arányában

Még ha a kulcsindikátorok alapján elsőre objektívnek ható rendszert is kapunk, akkor is számos módszertani kérdés merül fel. Miként súlyozzuk az egyes kulcsindikátorokat, vagy akár a kategóriákat? Melyik a fontosabb a CO2 kibocsátás csökkentése, vagy a műanyagok gyártásának visszafogása? A környezeti, vagy a társadalmi szempontok milyen mértékben arányulnak egymáshoz? Honnan lehetünk biztosak a vállalatoktól és egyéb forrásoktól kapott adatok megbízhatóságában? Mi a teendő, ha az ESG három részéből kettőben kiválóan teljesít egy cég, de a harmadikban látványosan alulmarad? Ezek olyan kérdések, amelyekhez szintén jó rendszert követelnek meg, mérhető adatokkal. Ezt a befektetőnek a saját személyes paraméterei alapján kell beállítania. Jó eldönteni, hogy mik a prioritások és mik azok a társadalmi és környezetvédelmi tényezők, amelyek kevésbé fontosak a számunkra.

Ha az ESG elemzés eléggé aprólékos és minőségi munka során jön létre, világosan megmutatkoznak azok az elemek, amelyek a gyakran felbukkanó többlethozamot mutatják, és az ezekben jeleskedő cégeket akár felül is lehet súlyozni a portfólióban. Emellett pedig akár nagy pontossággal kiszámolható, hogy egy-egy konkrét befektetés milyen társadalmi hatásokkal jár.

 

Faluvégi Balázs

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bluemorphoinvestments.blog.hu/api/trackback/id/tr258665810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása