Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/atom
blfr7@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2017/03/30/a_diverzitas_csodaja
A Diverzitás csodája
2017-03-30T11:57:32+02:00
2017-03-30T11:57:32+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"><em>„A sokféleség gyönyörködtet.”</em></p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/cicero1.jpg" alt="cicero1.jpg" class="imgnotext" width="300" height="386" /></p>
<p>Cicero, a híres Római filozófus és államférfi egyik leggyakrabban idézett mondása ez. Ám akik felhozzák ezeket a szavakat talán nem is sejtik, hogy mennyire sok területen váltak azok érvényessé. Ezek egyike a mai nagyvállalatok vezetősége, ahol sok helyen még mindig nagyjából azonos korú, nemű, azonos helyen végzett, szinte minden szempontból a társadalom azonos csoportjába tartozó emberek alkotnak. Túl azon, hogy ez minden más csoporttal szemben igazságtalan, még a részvényesek, és más stakeholder-ek (alkalmazottak, beszállítók) számára is hátrányokkal jár, mert a diverzitást fontosnak tartó, és azt megvalósító szervezetek anyagilag is nagyobb sikereket érnek el, a homogenitás csapdájában ragadt vállalatokhoz képest.</p>
<p style="text-align: justify;">A globális szinten is jól ismert tanácsadócég, a McKinsey <a href="http://www.mckinsey.com/business-functions/organization/our-insights/why-diversity-matters" target="_blank">kutatása</a> szerint a nemek szerinti megfelelő arányra törekvő cégek között 15%, az etnikai háttér kiegyensúlyozottságára odafigyelők esetén pedig 35%-kal nőtt a valószínűsége annak, hogy a nyereség is magasabb lesz, mint azoknál, ahol ezekre a tényezőkre nem fordítottak figyelmet. Az előny még inkább számszerűsíthető a nyilvános, Egyesült Királyságban lévő nagyvállalatoknál: ha a felsővezetés további 10%-kal változatosabb lesz (ennyivel több a megszokottól eltérő nemű vagy származású ember kerül be például az Igazgatóságba), az a statisztikai számítások alapján 3,5%-os növekedést jelent az adózás és pénzügyi eredmény nélküli működési eredményben. Persze ahogy a bölcs elemzői mondás tartja a korreláció nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést, de akár közvetlen, akár közvetett (például más közös okra visszavezethető) a hatás, ezek a cégek valamit biztosan jobban csinálnak, mint versenytársaik.<img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/diversity3.jpg" alt="diversity3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="566" height="349" /></p>
<p style="text-align: justify;">A fő ok a diverzitás erejében keresendő. Még a legkisebb csoportokban és szervezetekben is előfordul, hogy egy-egy probléma megoldása akadályokba ütközik. Ez leginkább amiatt következik be, hogy a döntéshozók és tanácsadók csak a saját nézőpontjukból képesek megvizsgálni az adott kérdéseket. Ha azonban egy döntéshozó testület tagjai nem homogének (például nem 40-60 év közötti fehér, protestáns férfiék – ahogy az Egyesült Államokban sokáig nagyon jellemző volt), hanem minél inkább különbözőek. Persze a diverzitás csak akkor működik egy vállalat esetén, ha az egyes döntéshozók valódi tapasztalat, tudás, kiegyensúlyozott személyiség, és erős morális alapokat képesek felmutatni. Más szóval értelmetlen valakit például az Igazgatóságba felvenni, csak azért mert nő és a férfiak felüreprezentáltak vagy – még ha ez ma sokkal ritkább is – mert férfi és a nők vannak többségben. A cél nem a politikai korrektség öncélú hajszolása, hanem a valódi esélyegyenlőség és eltérő nézőpontokon való hatékonyság elérése.</p>
<p style="text-align: justify;">Hasonló okokból elképesztően ellenálló a természet is a legnagyobb csapások ellen is, gyakran még azokban az esetekben is, amikor azt az emberiség zúdította rá. A változatos állat- és növényvilág nemcsak szemet és elmét gyönyörködtető, hanem a védekezés legjobb formája is egyben. Minél inkább összetett egy-egy ökoszisztéma, és a tápláléklánc, illetve az egymástól függés komplex, annál kevésbé van nagy jelentősége, hogy egy faj kihalása, vagy populációjának összeomlása érdemi hatással legyen az ottani természet erejére. A növény- és állatfajok sokasága és változatossága önkéntelenül is kiegészíti egymást.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/diversity_nature.jpg" alt="diversity_nature.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Nincs ez másként a vállalatok esetén sem. A felületes szemlélő hajlamos azt hinni, hogy egy-egy csúcsvezető tett naggyá cégeket, de mélyebbre ásva hamar kiderül, hogy mindig áll mögöttük egy csapat, akik különböző emberekből állnak, eltérő korral, háttérrel, nemmel. Az Apple-t például sokan a mai napig Steve Jobs-al azonosítják, aki hiába volt hatalmas zseni, a csapata nélkül aligha érhetett volna el semmit. Sokkal kevesebben ismerik Jony Ive, Ron Johnson, Phil Schiller, Eddy Cue, vagy akár a jelenlegi vezérigazgató, Tim Cook nevét, pedig mindannyian hozzájárultak az IT-óriás sikereihez, legyen szó az Apple üzleteiről, a termékek dizájnjáról, vagy a logisztika nehézségeiről. Szó sincs homogén csapatról, mindenki máshonnan érkezett, és más jellemző rá akár most is. Van köztük, aki biológusként, más közgazdászként vagy informatikusként végzett. Van köztük aki meleg, vagy éppen nyolcgyerekes apa, esetleg lovaggá ütötte az Angol Királynő. Ők együtt tették az Apple-t azzá, amit ma látunk, és a különböző látásmód, személyiség és tudás ehhez mind-mind hozzájárult. A vállalat igyekszik ezt az elvet egyre több területen a gyakorlatba ültetni, például a nyolc fős igazgatóságban két hölgy és egy afro-amerikai úriember is jelen van, mindannyian komoly szakmai és vezetői hátteret felmutatva. Persze mind az Apple-nél, de még inkább a nagyvállalatok között még van bőven tér a fejlődésre. Például az S&P 500 fő részvényindex komponens cégei közül még mindig kevesebb, mint 5% a női vezérigazgatók aránya, és ez jó ideje nem mozdult el a holtpontról. A tendencia világszerte ugyanakkor bíztató, és egyre több befektető ismeri fel, hogy a különbözőség nemcsak gyönyörködtet, de jótékony hatással van a pénztárcájukra is.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2017%2F03%2F30%2Fa_diverzitas_csodaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2017%2F03%2F30%2Fa_diverzitas_csodaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2017%2F03%2F30%2Fa_diverzitas_csodaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Diverzitás csodája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2017/03/30/a_diverzitas_csodaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/12387453" border="0" /></a><br /></p>
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/cicero1.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2017/01/15/a_jovonk_sorsa_a_reszvenybefektetok_kezeben_van
A jövőnk sorsa a részvénybefektetők kezében van
2017-01-15T20:41:27+01:00
2017-01-15T20:41:27+01:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">A vállalatok fő célja, hogy pénzt – szakmai kifejezéssel élve részvényesi értéket - termeljen a befektető számára. A piacgazdaságban ez egy általánosan elfogadott igazság és nagyon kevesen vannak, akik kétségbe vonják ezt az állítást. A nagyvállalatok menedzsmentje negyedéves szintű nyomás alatt van, hogy a profitvárakozásoknak megfeleljen. Ha nem teljesítenek jól, előbb-utóbb búcsút mondhatnak jól fizető állásuknak, amely ráadásul gyakran egy a részvényárfolyamhoz kötődő opciókkal is motiválja őket. Így nem csoda, hogy a cél számukra szentesíti az eszközt, és minél gyorsabban, minél több nyereséget igyekeznek elérni, minden más akadályt és értéket átlépve. Nem számít, ha a természetből újabb és újabb részt hasítanak ki, még nagyobb ütemben szennyezik a levegőt és a vizet, vagy rombolnak le közösségeket, akár komplett településeket, tesznek tönkre életeket. A The Corporation című, népszerű dokumentumfilm készítői nem véletlenül vonnak párhuzamot a mai multinacionális cégek és a pszichopaták viselkedésével, hiszen egyiknek sincs lelkiismerete vagy belső, morális alapokra épült értékrendje. Persze a szabályozás igyekszik gátat szabni a féktelen növekedésnek, de ez egy globális világban igazi kooperáció híján egyelőre csak korlátozott mértékben sikerült.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/corporations_people.jpg" alt="corporations_people.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ha a nagyvállalatoknak jellegükből és struktúrájukból adódóan nincs is belső korlátja a természet és társadalom károsításában, a (magánszemély) befektetőknek mindenképpen van, és ennek komoly hatása is van a cégek tevékenységére. A legkorábbi példáért erre nézve egészen a Vietnámi Háborúig kell visszamennünk az időben. A szörnyű konfliktus egyik leghalálosabb eszköze a Napalm volt, amely segítségével hatalmas területeket borított lángba az amerikai hadsereg, rengeteg áldozatot és természeti kárt okozva ezáltal. A Napalm egyik fő alkotóelemét a Dow Chemical nevű vegyipari vállalat szállította, amelynek részvényeit az amerikai részvénypiacon is forgalmazták. Az amúgy is forradalmi hangulatban lévő Egyesült Államokban hamar tiltakozások kezdődtek a cég ellen, főként az egyetemeken. Ennek híre nyomán számos egyházi szervezet és magánszemély úgy döntött, hogy eladja Dow Chemical részvényeit, így az árfolyam erős nyomás alá került, miközben a vállalat akkori elnöke szerint a tulajdonosok száma is 5000 fővel, közel 6%-kal csökkent. A pénzügyileg is egyre súlyosabb helyzet végül megtörte a vállalat vezetőségét, és 1969-ben – hat évvel a háború kezdetét követően, de négy évvel annak vége előtt – bejelentette, hogy befejezi a Napalm alapanyag értékesítését az amerikai hadseregnek. Ez egyike a legkorábbi történeteknek, amikor a befektetők érték el, hogy egy cég ne csak a rövidtávú profitot tartsa szem előtt.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/napalm_dow.jpg" alt="napalm_dow.jpg" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="530" height="536" /></p>
<p style="text-align: justify;">Mára az ún. Társadalom- és Környezettudatos Befektetések (SRI) hatalmas teret nyertek, csak az Egyesült Államokban meghaladja a 8000 milliárd dollárt (a magyar GDP közel hatvanszorosát) az etikus szűrők általi vagyonkezelés nagysága. A hasonló megközelítés fejlődésével párhuzamosan rengeteg tanulmány született azért, hogy az SRI pénzügyi hasznosságát és az egyéb hatásokat vizsgálja, miközben részletes módszertan és kimutatási standardok is létrejöttek. A legtöbb adat azt mutatja, hogy nemhogy rosszabbak lennének a hozamok, mint az „átlagos” befektetések esetén, de még enyhe, kimutatható hozamelőny is megvalósult a historikus adatok alapján. Ráadásul még a kockázatot is sikerült csökkenteni, ami nem meglepő, hiszen az etikátlan működés előbb vagy utóbb súlyos bírságokat és szankciókat hoz magával. Az SRI és a mögöttes adatfeldolgozás használatának további előnye, hogy minden egyes befektető pontos adatot kaphat arról, hogy a rá jutó befektetésnek milyen társadalmi és környezeti hatásai vannak. Talán az sem utolsó szempont, hogy a fejlett társadalmak többségében ma már az adott vagyonkezelő, alapkezelő cég, vagy egyéni befektető számára is súlyos reputációs kockázatot jelent, ha nem veszi figyelembe az általa megvásárolt értékpapírok kibocsátójának etikus működését.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezek a folyamatok mind hozzájárultak ahhoz, hogy például a szénpapírok hatalmas esést szenvedtek el az elmúlt években, miközben a szélenergia bőven felülteljesítette a piacot. A legfontosabb oka az SRI terjedésének mégis a befektetők lelkiismeretében keresendő. Aki odafigyel arra, hogy pénze nemcsak neki hozzon minél többet, hanem annak másokra és a természetre gyakorolt hatásait is szem előtt tartja, sokkal nyugodtabban hajtja esténként álomra a fejét. Nem is csoda, ha napról napra többen vannak, és ez egy nagyon fontos folyamat, hiszen a végső szót ők mondják ki, a jövőnk sorsa az ő kezükben van.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2017%2F01%2F15%2Fa_jovonk_sorsa_a_reszvenybefektetok_kezeben_van%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2017%2F01%2F15%2Fa_jovonk_sorsa_a_reszvenybefektetok_kezeben_van%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2017%2F01%2F15%2Fa_jovonk_sorsa_a_reszvenybefektetok_kezeben_van%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A jövőnk sorsa a részvénybefektetők kezében van"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2017/01/15/a_jovonk_sorsa_a_reszvenybefektetok_kezeben_van#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/12128639" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
történelem
részvény
sri
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/corporations_people.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/10/04/innogy_es_alteo_a_megujulo_energia_cegek_reszvenykibocsatasa_erdemes_beszallni
Innogy és Alteo – megújuló energia cégek részvénykibocsátása. Érdemes beszállni?
2016-10-04T10:38:38+02:00
2016-10-04T10:38:38+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">A napokban európai, illetve magyar nézőpontból két fontos részvénykibocsátás is megkezdődött. Az RWE-ről leválasztott Innogy, valamint a magyar Alteo is új befektetőket keres. Az Innogy az RWE megújuló energia, kiskereskedelmi szolgáltatás, és hálózati üzletágait foglalja magában. A leválasztás oka, hogy a német energiafordulat (Energiewende) miatti piaci szabályozás jelentős mértékben rontotta az eredményhányadokat a nem éppen környezetbarát technológiák és energiaforrás területén, ami a komoly szinten rontotta a cég értékeltségét is. Ezen ok miatt az EON is létrehozta saját hasonló cégét, az Uniper-t. Az RWE részesedése az Innogy-ban várhatóan 75% felett marad jó ideig, a cég befolyása így jelentős marad. Az Alteo mint önálló entitás ezzel szemben már jó ideje, hat éve a tőzsdén van. A részvénykibocsátás oka az új beruházások finanszírozása, miközben az Innogy esetén ez inkább az RWE ad el a részvényekből. Ugyanakkor a kibocsátás mértékére jellemző, hogy akár 5 milliárd Euro is befolyhat friss tőkeként a céghez. Ebből jókora szél- és napenergia (és egyéb) kapacitásbővítés valósulhat meg. Az Alteo természetesen ennél két nagyságrenddel kisebb történet, de a cél itt is a (jórészt megújuló) energiával kapcsolatos beruházások növelése.</p>
<p style="text-align: justify;">A kibocsátásokkal kapcsolatban a legfontosabb általános intelem az, hogy a jegyzés során vásárolni (szektortól függően, de általában): extra kockázatokkal jár, így azokban nem érdemes részt venni. Egyrészt a legtöbb kibocsátás utáni (legalábbis az elsődlegeseket követően) kereskedés során a volatilitás nagyon magas. Másrészt nem lehet átlátni a piaci likviditás alakulását, illetve nem feltétlenül (szintén az elsődleges kibocsátások után) a technikai képet. Ráadásul a befektetők a kibocsátásokat azért sem kedvelik, mert ha sok új papír kerül a piacra, annak jelentős hígulási hatása van, hiszen adott cég értékhez ezentúl több részvény társul majd. Persze a frissen befolyt tőke is számít, de ritka a pontosan könyv szerinti értéken történő ilyetén tőkebevonás, így sok múlik azon, hogy a befolyt pénz felhasználása kapcsán mennyire bízik a menedzsmentben a piac. Amennyiben részben vagy egészben nem az új papírok kibocsátása történik, hanem valamely meglévő nagybefektető szabadul meg a részvényeitől, akkor pedig felmerül a kérdés: vajon miért, talán nem bízik a cég további sikereiben? A kérdésre ritkán adódik igazán megnyugtató válasz. Ezen okok miatt javaslom, hogy érdemes megvárni pár hónapot a friss részvények tőzsdei debütálást követően.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/innogy.png" alt="innogy.png" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az Innogy árbevételén és eredményén belül a megújuló üzletág aránya 20% környékén alakul (a beruházások esetén 33% a súly), még ha az energiatermelésnél kizárólag ezek a zöld források hozzák a pénzt. Emiatt eleve nehéz más megújuló energiával foglalkozó cégekkel összehasonlítania a frissen piacra dobott vállalatot. Hiába a harmadikok a tengeren lévő szélerőmű farmok kapacitásait tekintve, az eredményesség elsősorban nem ezek sikerétől függ. Az üvegházhatású gázok közszolgáltatóhoz képest rendkívül alacsony mivolta persze így is lehetővé teszi a pozitív listás szűrő való megfelelést is, ha az ESG elemzésből csupán az E betűt vizsgáljuk. A többi területről egyelőre nincs elegendő adat, így ebből a szempontból is érdemes kivárni. Jó előjelek azért vannak, főleg a felelős vállalatirányítás szempontjából, ilyen például az az ígéret, hogy az igencsak népes Felügyelő Bizottságban 10 főt a tulajdonosok és ugyanennyit a munkavállalók képviselői biztosítanak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-10-03_16_27_05.png" alt="screenshot_2016-10-03_16_27_05.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Mi a helyzet a csupasz pénzügyi megközelítéssel? A Társaság az ágazatában nagyjából megszokott, stabil és alig változó bevétel mellett javuló eredményhányadokat tud felmutatni. Ez két okra vezethető vissza, a szigorú költséggazdálkodásra és a kifutó értékcsökkenési tételekre. A likviditási mutatók meglepően rosszak, de ez csak egy figyelendő tétel, mivel a stabil szabályozási és üzleti környezet, illetve a megújulók iránti további támogatási szándék (az Energiewende visszafogása ellenére is), a meglévő pozitív cash-flow a jelek szerint képes lesz minden számla kiegyenlítésére. Pozitívum a közszolgáltatókra egyébként jellemző, itt is deklaráltan várható magas osztalékfizetési ráta, amelyre a cég 70-80%-ot irányoz elő. Sajnos a várható piaci kapitalizációhoz és a kibocsátási árhoz az eredmények viszonylag alacsonyak. A cég valahol 18-20 milliárd Euro-t fog érni az első napokban, ami enyhén magas értékeltséget valószínűsít. Már csak emiatt is érdemes kivárni, hogy lesznek-e alacsonyabb árfolyamok a debütálást követően. Nagyobb a valószínűsége egy kismértékű visszaesésnek még idén.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/alteo.png" alt="alteo.png" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az Alteo-ról korábban már <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/06/23/alteo_hazai_szereplo_az_alternativ_energia_teruleten" target="_blank">írtam</a>, aminek a lényege az volt, hogy bár a cég hozzáállása, a fejlődése SRI szempontból kiugróan jó Magyarországon, a cég sokkal inkább ’smart energy’ identitással azonosul, mint hogy kizárólag a megújuló energiára koncentrálna. Emögött elsősorban valóban megalapozott gazdaságossági számítások vannak, így a megújuló energia aránya a kapacitásokat tekintve mindössze 15 % környékén alakult bő egy évvel ezelőtt. Ez SRI oldalról nem teszi lehetővé a pozitív listás szűrés utáni fennmaradást, ha a globális, vagy akár a széles értelemben vett régiós piacokat nézzük, még ha a cég hozzáállása szimpatikus is. Ezt alátámasztják az árbevételi adatok is, hiszen a (az ún. KÁT-rendszer keretein belül értékesített) megújuló energia aránya a teljes energiatermelésen belül 17% alatt van, és ez a súly még romlott is az elmúlt három év során.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/alteo_kat.jpg" alt="alteo_kat.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A kibocsátási tájékoztató – indirekt megfogalmazással - ezen az arányszámokon történő jelentős javulást céloz meg, a probléma, hogy nehéz átlátni, hogy mekkora is lehet a fejlődés. A következő három évre szóló és beazonosított lehetőségek között már mintegy 52-60%-os a megújuló energia részaránya, ami bíztató. Az összes várható új beruházás azonban legalább a mostani eszközök kétszeresét vagy többet jelenthet. Az egyes arányszámoktól függően így a megújuló energia súlya – ha az előzetes jelzéseket sikerül megvalósítani – akár 40% közelébe is nőhet 2020-ra. Mindez még közelebb hozza a céget egy pozitív szűrésű SRI listához nemzetközi összehasonlításban, hazánkban már így is a legjobbak között van a cég, ami nagy szó, de egy globális diverzifikációt választó befektetőnél még nem jöhet szóba.</p>
<p style="text-align: justify;">Jelentős az Alteo befektetői számára a szabályozási, országspecifikus kockázat. Sajnos hazánkban a törvényhozók nemhogy támogatnák a megújuló energiát, de helyenként brutális eszközökkel akadályozás azt. Elég csak a friss szélenergia szabályozásra <a href="https://www.facebook.com/BlueMorphoInvestments/posts/647180925456782" target="_blank">gondolni</a>. A hazai energiapolitika eléggé egyoldalú módon a nukleáris energiára szavaz, amely egy fokkal ugyan jobb, mint ha fosszilis energiahordozókra szeretnénk jobban támaszkodni, de messze nem olyan jó, mint ha mi is követnénk a világban meglévő trendet, amely a megújuló energiára épít. Szintén hazai vonatkozású szomorú érdekesség, hogy az Innogy szinte az összes szomszédunkban aktív megújuló szempontból, de nálunk nem (csak az ELMŰ és ÉMASZ jelenti a magyar cégeket, de csak a hálózat oldaláról). Talán nem véletlenül.</p>
<p style="text-align: justify;">Az Alteo kommunikációjában egyébként üdítő az a józanság, amivel kommunikálnak. Hivatkoznak a részvények jó teljesítményére, de mondaton belül (!) jelzik az alacsony likviditást. Szó nincs arról, hogy ez csak a Tájékoztató kötelező kockázatok ismertetésénél vagy az apróbetűben jelenne csak meg. A nagyívű szavak, felpumpált számok, grandiózus ígéretek jószerével teljesen hiányoznak az Alteo kommunikációjából. Helyette egy világos érvelés és a ’smart energy’ érvelés jelenik meg mindenhol. Bár a hazai piacon alig van új kibocsátás, a bevonni kívánt összeg (mintegy 3 milliárd forint) így sem látszik túl nagy falatnak (főleg, hogy komoly banki partnereket sikerült megnyerni a forgalmazáshoz).</p>
<p style="text-align: justify;">Az értékeltségi mutatók elsőre eléggé barátságos képet festenek, a kockázatokhoz mérten is enyhén alulértékelt a társaság. Bár a vélt vagy valós versenytársakkal történő összehasonlításnak kevéssé van értelme ezen a fronton, a nagy eltérések miatt, azért érdemes megjegyezni, hogy Európa nyugatibb részein az árazás 60-65%-kal is könnyedén magasabb lehetne. A fenti szabályozási és országspecifikus kockázat mellett az alacsonynak nem mondható eladósodottság is érdemi veszélyekkel jár, még akkor is, ha a hasonló cégeknél hasonló adatokat is találunk – de egy befektetőnek nem kötelező adott ágazatba fektetnie. A kötvényvisszafizetések miatti kötelezettségek a következő években komoly terhet rak majd a Társaság cash-flow-jára (nem véletlen, hogy most a viszonylag kedvező hazai tőkepiaci hangulatot felhasználva ezúttal részvények által vonnak be tőkét), ugyanakkor a magasabb tőkeáttétel ellenére még így is kicsi az esélye, hogy komoly gond legyen. A negatív szcenáriók többsége inkább az eredményesség, és így az értékeltségi mutatók romlását mutatják, a katasztrófa forgatókönyv az üzleti folyamatok alapján jelenleg nagyon kicsi valószínűségű. Az Alteo alapvetően a menedzsmentbe fektetett bizalomról szól. Ők eddig bizonyítottak és mivel nem lenne éles váltás az eddigi fő profillal kapcsolatban, az ESG szempontrendszerről megfeledkezve a vállalat a hazai cégek felső 25%-ba tartozik első blikkre.</p>
<p style="text-align: justify;">A két kibocsátás újabb jelzése az egyre hosszabb sorban, hogy a megújuló energia gazdaságossági oldalon és a befektetők fejében is teret nyer. Még ha a két befektetés adott pillanatban nem is marad fent az egyébként nagyon szigorú szűrőkön, és a leginkább pozitív portfóliókba még nem kerülnek be, ez egyhamar megváltozhat, ráadásul még így is elősegítik az optimista jövőkép erősödésének folyamatát. Reméljük sok hasonlót látunk még a közeljövőben.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F10%2F04%2Finnogy_es_alteo_a_megujulo_energia_cegek_reszvenykibocsatasa_erdemes_beszallni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F10%2F04%2Finnogy_es_alteo_a_megujulo_energia_cegek_reszvenykibocsatasa_erdemes_beszallni%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F10%2F04%2Finnogy_es_alteo_a_megujulo_energia_cegek_reszvenykibocsatasa_erdemes_beszallni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Innogy és Alteo – megújuló energia cégek részvénykibocsátása. Érdemes beszállni?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/10/04/innogy_es_alteo_a_megujulo_energia_cegek_reszvenykibocsatasa_erdemes_beszallni#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/11763631" border="0" /></a><br /></p>
energia
részvény
szélerőmű
egyéni
portfolioblogger
EU
ALTEO
Innogy
IGY.DE
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/innogy.png
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/09/06/vakito_feny_a_napenergia_mint_befektetesi_lehetoseg
Vakító fény. A napenergia mint befektetési lehetőség?
2016-09-06T11:16:47+02:00
2016-09-06T11:16:47+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/solar.jpg" alt="solar.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A Napenergia a megújuló energia legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az áramtermelést tekintve már most a harmadik helyen áll, és nem kizárt, hogy egy-két évtizeden belül az élre kerülhet. Nyugat felé utazva mindenfelé látható, ahogy a napelemek elképesztő ütemben szaporodnak és egyre több és több ház tetején ott vannak. Mindezek ellenére talán még meglepő, hogy a napenergia még mindig alig több, mint 1%-os részesedéssel bír a világ elektromos áram termeléséből, tehát úgy tűnik van növekedési lehetőség bőven.</p>
<p style="text-align: justify;">A napenergián belül három fontos területet különböztethetünk meg. A leggyakrabban látott, a fotovoltaikus (PV - Photovoltaic) napelemek a nap energiáját közvetlenül átalakítják elektromos árammá. Ez az, amit lényegében bárki a saját házának a tetejére szerelhet, nincs szükség sok egységre a jó hatásfok elérésére. Sokkal ritkábbak és összességében töredék kapacitással rendelkeznek a fotovoltaikushoz képest az ún. koncentrált napenergia erőművek (CSP – Concentrated Solar Power), amelyek nagy területen tükörként egy helyre verik vissza a napsugarakat, ahol a hő hatására egy (jellemzően) gőzturbina termeli meg az elektromos áramot. A CSP erőművek egyre kevésbé képesek felvenni a versenyt a PV napelemekkel, elsősorban azért, mert hatásfokuk egyelőre csalódást keltő, miközben a versenytárs technológia ára meredeken zuhan. A harmadik csoport nem az elektromos energiáért, hanem a fűtésért felel (SWH – Solar Water Heating), és befektetésként saját használaton kívül ritkán alkalmazható.</p>
<p style="text-align: justify;">A napenergia gyors terjedése ma már nemcsak a fejlett államok kiváltsága. Az az ország, amely nemcsak a legtöbbet fekteti PV napelemekbe, hanem kapacitását tekintve is az élen jár: Kína. Marokkóban eközben közel 4 milliárd eurós beruházással olyan nagy CSP erőmű rendszer épül, amely az országot a világ élére repíti a szegmensben. Nem is csoda, hogy az eredetileg európai beruházók az afrikai országot választották, hiszen egyes tanulmányok szerint a Szahara önmagában annyi napenergiát kap 6 óra alatt, amely a Föld teljes éves elektromos áram ellátására elegendő lenne. Emiatt remélik sokan Európában, hogy a jobb hatásfokú területekkel rendelkező országokban termelhetik meg az olcsó és környezetbarát energiát Az igazi probléma ugyanakkor a fejlett országokhoz történő eljuttatásban van, hiszen több ezer kilóméter alatt rengeteg energia veszik el, emiatt már több beruházó ki is szállt a projektből. A példa mégis az egyes fejlett országokban a legerősebb. A PV napelem egy főre jutó kapacitásait tekintve Németország vezet, és az Energiewende (a német átállás megújuló energiára) összességében nagy sikernek tekinthető, még ha a hálózattal itt is vannak problémák. Érdekesség, hogy a világ kicsivel több mint 8 millió megújuló energiához köthető munkahelyéből a legtöbbet – 3,7 millió főt - a napenergia foglalkoztat az összes felhasználási területet tekintve. A nagy siker oka elsősorban nem is a támogatásokban, és a klímaváltozás elleni küzdelemben keresendő, hanem abban, hogy a PV napelemek költsége a technológia hetvenes évek végi indulása óta a százhatvanhatodára (!) esett, és mára számos területen teljes mértékben versenyképes a fosszilis energiahordozókkal szemben is.</p>
<p style="text-align: justify;">A napenergiába fektetés egyik módja közvetlenül (PV) napelem rendszer vásárlása, és üzemeltetése. Ha saját házunk van, ez a legtöbb esetben nemcsak a környezettudatossági, hanem még a gazdaságossági szempontok alapján is jó ötlet lehet. Más esetben nincs feltétlenül szükség egyedül nekivágni a projektnek, mert az értékpapírpiacok számos lehetőséget kínálnak a nap energiájába való befektetésre. A nagy kérdés az, hogy érdemes-e ezt megtennünk egyáltalán.</p>
<p style="text-align: justify;">Az elsőre furcsának tűnő kérdés azonnal más megvilágításba kerül, ha megnézzük a napelemmel foglalkozó tőzsdei részvények grafikonját. Az áttekintés egyik legjobb módja, ha megnézzük mi történt a napelem papírokat tartalmazó ETF-nek (Exchange Traded Fund – Tőzsdén jegyzett speciális befektetési alap), a Guggenheim Solar ETF-nek az árfolyamalakulását. A nyolc éve indult alap az induláskori értékének több, mint 90% elvesztette és ami szintén súlyos probléma: az árfolyam volatilitása, és a kilengések egészen elképesztő mértéket öltenek. Ezek a folyamatok természetesen az egyedi részvények szintjén is megjelennek, például az amerikai háztartások millióinak napelemeket szállító, Elon Musk nevéhez is részben köthető SolarCity értéke a negyedére esett mintegy két év alatt, és a példákat vég nélkül lehetne sorolni.<br /><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-09-06_11_11_37.png" alt="screenshot_2016-09-06_11_11_37.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Mi lehet az oka annak, hogy egy ennyire gyorsan terjedő, helyenként az állam hathatós támogatásával bíró szektor ennyire gyatra teljesítményt mutat fel nagy átlagban?</p>
<p style="text-align: justify;">- Amit könnyű elfelejteni, hogy a gyors fejlődést nemcsak mi, hanem rengeteg befektető észrevette jó pár éve. A várakozások egyre csak nőttek a szektorral kapcsolatban, ami az értékeltségi szinteket extrém magasságra lökte, illetve löki még időnként a mai napig is. A lufifújás után pedig jött a törvényszerű kijózanodás, akár az egyes cégeknél, akár a szektor egészében. A napenergia napjaink legjobb példája arra, hogy a túl gyors növekedés sohasem zajlik le problémamentesen. </p>
<p style="text-align: justify;">- A helyzetet tovább nehezíti a technológia rohamos fejlődése, ami a fogyasztóknak a csökkenő költségeken keresztül jótékony hatású, de a cégek számára kiszámíthatatlan környezetet teremt, hiszen bárki, bármikor elsüllyedhet a rossz fejlesztések miatt, amelyek így is – úgy is magas összegeket emésztenek fel.</p>
<p style="text-align: justify;">- A napenergia esetén vannak extra kockázatok, amelyekkel az egyébként károsabb energiaforrások befektetőinek nem vagy kevésbé kell számolniuk. Ilyen, amikor a gyors fejlődéssel a hálózat és az energiatárolás nem képes a lépést tartani, ami technikai vagy szabályozási okok miatt lassítja a napelem eladások növekedését. A fent már említett Németországban éppen a túl nagy siker miatt kellett lelassítani az ún. az Energiewende-t. A támogatások és adókedvezmények megvonása értelemszerűen a napelem gyártók árbevétel növekedésének lassulásában ölt testet, ami a magas értékeltségi szinteket még inkább megkérdőjelezi.</p>
<p style="text-align: justify;">- További problémát jelent, hogy a szektor leggyorsabban növekvő cégei a szintén viharos sebességgel fejlesztő Kínában találhatóak, ahol azonban az értékpapírpiaci kultúra és a hozzáférhetőség gyengébb, továbbá – enyhén fogalmazva – a számviteli fegyelem rosszabb. Így kevésbé hihetjük el azokat a számokat, amiket a vállalatok jelentései elénk tárnak</p>
<p>Vannak-e mégis olyan cégek, amelyekbe érdemes lehet fektetni?</p>
<p style="text-align: justify;">A válasz igen, de csak akkor ha a kockázatok tekintetében nagyon rugalmasak vagyunk. Elsősorban olyan vállalatok részvényeit kell keresni, ahol az ún. cash burn nem létezik vagy annak szintje nagyon alacsony. A gyors terjeszkedés és a kutatási – fejlesztési költségek miatt előfordulhat, hogy a cég forrás oldalon a saját tőkéjét, az eszközoldalon a készpénzállományát felégeti, ráadásul gyakran azelőtt, hogy a cash-flow-ja pozitívvá válna. Ezért lehetőség szerint azokat a cégeket keressük, ahol stabil gazdálkodás, pozitív (üzemi) cash-flow, és legfeljebb közepes eladósodottság, továbbá erős likviditási mutatók vannak jelen. Ezek közé tartozik a Solar Edge Technologies, amely a kiváló terepet nyújtó izraeli startup környezetben született, és miközben hatalmas léptékekben növeli az árbevételét, a költségekkel nem rohan túlságosan előre, így már két éve nyereséges, az értékeltsége pedig nemcsak a versenytársakhoz, hanem a részvénypiac egészéhez képest is barátságos. Technikai oldalról ugyanakkor jó lenne akkumulációs napokat, netán trendfordulót is látni. A kiugró számviteli kockázatok ellenére kellő óvatossággal érdemes a kínai részvények között is körülnézni, hiszen itt most a leggyorsabb a növekedés, miközben a költségek gyakran ésszerű szinten vannak, ráadásul az értékeltségi szintek sem túl magasak. Itt lehet megemlíteni a JA Solar Holdings (JASO), a Daqo New Energy (DQ), vagy a PV piacvezető Trina Solar (TSL) vállalatokat, amelyek mindegyike pozitív vagy ahhoz nagyon közeli cash-flow-t tud felmutatni, miközben értékeltségük helyenként extrém alacsonyan van. Érdemes még alaposabban megnézni a First Solar (FSLR) amerikai vállalatot, amely a részvény árfolyamát tekintve ugyan látott sokkal szebb napokat is, és az ágazati elemzők az EPS alakulását tekintve viszonylag pesszimisták, de a tőkehelyzet stabil és a piac mostanra talán már túlreagálta a negatívumokat.Azonban nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ezek a papírok még az „átlagos” részvényeknél is sokkal kockázatosabbak, akik ezt nem tudják elfogadni, inkább tartsák magukat távol ezektől, és akik ezt vállalják, azok is kisebb arányban vegyenek bármilyen napelemmel összefüggő részvényt. </p>
<p style="text-align: justify;">Összességében elmondható, hogy a napenergia a kiszámíthatatlan technológiai fejlődés, a magas volatilitás és az értékeltségi problémák miatt kevésbé vonzó terület befektetési célra (eltekintve a saját felhasználást), mint a legtöbb másik megújuló energiaforrásal foglalkozó vállalat. Emiatt érdemes a portfóliónkban az ágazat piaci kapitalizációjának súlyánál sokkal kisebb részarányt kialakítani, és azon belül is a stabil tőkehelyzettel rendelkező cégek részvényeit tartani, továbbá a megszokottnál jóval hosszabb távon gondolkozni.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F09%2F06%2Fvakito_feny_a_napenergia_mint_befektetesi_lehetoseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F09%2F06%2Fvakito_feny_a_napenergia_mint_befektetesi_lehetoseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F09%2F06%2Fvakito_feny_a_napenergia_mint_befektetesi_lehetoseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vakító fény. A napenergia mint befektetési lehetőség?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/09/06/vakito_feny_a_napenergia_mint_befektetesi_lehetoseg#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/11680899" border="0" /></a><br /></p>
energia
napelem
portfolioblogger
ETF
TAN
TSL
FSLR
DQ
JASO
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/solar.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/06/09/etikus_penzugyek_par_szo_a_bankokrol
Etikus pénzügyek: pár szó a bankokról
2016-06-09T15:57:03+02:00
2016-06-09T15:57:03+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">A tudatos befektetőnek valamennyi pénzügyét hasonló filozófia mellett illik kezelni. Ezért nemcsak arról kell dönteniük, hogy mibe fektetnek, hanem arról is, hogy kinek a segítségével, kin keresztül teszik ezt meg. <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/05/09/hogyan_lehet_a_befektetesi_folyamat_tarsadalom-_es_kornyezettudatos" target="_blank">Erről volt szó az előző bejegyzésben</a>. Ám még ennél is többről van szó: valamennyi pénzügy esetén érdemes olyan partnert választani, ahol az SRI alapfilozófiája megjelenik. Ez jelenthet kereskedelmi bankot, lízingcéget, biztosítót és még sorolhatnám. Ebben az írásban három olyan pénzügyi intézményről lesz szó, amelyek megfelelő módon és hozzáállással szolgálják ki a Társadalom- és Környezettudatos ügyfeleiket.</p>
<p> </p>
<p><strong>Triodos</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/triodos_logo.jpg" alt="triodos_logo.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az etikus bankolás egyik előfutárának tekinthető pénzintézet 1980-ban alakult, amikor a klímaváltozás és egyéb környezeti problémák még nem képezték a közbeszéd részét, de a vállalat gyökerei még ennél is régebbre nyúlnak vissza, mert az alapítók már a polgárjogi mozgalmak és a szabadságot hirdető fiatalság idején, ezek szellemi lendületét felhasználva elkezdtek gondolkozni azon, hogy miként lehetne a fenntarthatóságra koncentráló bankot létrehozni. Az ötlet megszületésétől a megvalósításig 12 év telt el. 1990-ben a cég újabb nagy lépést tett és elindította az első zöld befektetési alapot. Ezt követően a Triodos nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, de a csak a maga, visszafogott, ha úgy tetszik: fenntartható módján. Mára öt országban vannak jelen, és a mérlegfőösszeg a bankszektor más tagjait megszégyenítő módon emelkedik. Miben más a Triodos, mint a többiek?</p>
<p style="text-align: justify;">A legfontosabb, hogy a bank kizárólag olyan projekteket finanszíroz, amelyek igazoltan pozitív hatással vannak a környezetre és a társadalomra. Ez magában foglalja az ágazatok szerinti kiválasztást, az előszűrési eljárások főbb kritériumait, a stakeholder-ek elégedettségét, és a projekt folyamatos monitorozását. A pozitív szűrésű folyamat ellenére konkrétumok szinte csak a negatív szűréssel kapcsolatban lettek közzétéve, de már ez is nagy lépés, hiszen a betétesek és a tulajdonosok is biztosak lehetnek abban, hogy a bankon keresztül folyó pénz nem kerül olyan tevékenységekbe, amelyek negatív társadalmi és környezeti hatással bírnak.</p>
<p style="text-align: justify;">Emellett a Triodos a betétesek pénzével kapcsolatban is teljes mértékben transzparens. A cég weboldalán kereshető térképen mutatja be az összes projekthitelét (kivéve ahol ezt adatvédelmi okok nem teszik lehetővé), ami olyan gyakorlat, amit még sehol máshol sem láttam a bankvilágban. A vállalati oldalról a hitelfelvevők is előre tudhatják az <a href="https://www.triodos.com/en/about-triodos-bank/know-where-your-money-goes/" target="_blank">alapelveket</a>, és sokkal kevésbé kell a bankárok (és persze a kockázatkezelés) jóindulatára hagyatkozniuk.</p>
<p style="text-align: justify;">A Triodos nincs a a tőzsdén, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne bárki tulajdonos a vállalatban. A nyilvános piac elkerülésének a fő oka, hogy nem szeretnék, ha a céget kizárólag profit alapon, és pláne rövidtávon: a negyedéves gyorsjelentések által ítélnék meg. Emellett a bank arról is gondoskodik, hogy ne lehessen a cég felett a befolyást átvenni, és egy nagyon demokratikus rendszert alakított ki a Közgyűlés döntéshozatalára. A Triodis-ban egy alapítványi szervezeten keresztül letéti jegyeket lehet vásárolni. Maximum 1000 letéti jegy után lehet szavazni, tehát nagyon nehéz megvalósítani, hogy bárki érdemi befolyást szerezzen a szervezet felett, főként a letéti jegyek disztribúciós rendszere miatt.</p>
<p style="text-align: justify;">A letéti jegyek árát ha nem is tőzsdén, vagy bármely más nyílt piacon, de a bank által üzemeltetett „belső” piacon szabja meg a kereslet és a kínálat. Ez nagyjából az általuk közzétett nettó eszközértékhez van közel. A Triodos által közölt egy jegyre jutó szintnél azonban érdemes megjegyezni, hogy a 10 éves grafikonon is alig van bármilyen ingadozás, szinte egy pénzpiaci alap görbéjét látjuk magunk előtt. A szórás minimális, drawdown pedig egyáltalán nem tapasztalható. Ez semmiképpen sem életszerű, és igazi magyarázatot a cég által írt „kiegyensúlyozott növekedésen” túl nem kapunk.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-06-09_15_48_08.png" alt="screenshot_2016-06-09_15_48_08.png" class="imgnotext" />A közel 5%-os éves hozam ebből a szempontból valamennyire megnyugtató, mert nagyjából reálisnak tűnik a cég növekedését elnézve, de nem szállt el, tehát nem történik túlzottan magas kockázatvállalás, és az egyéb problémák esélye is sokkal kisebb. Persze az éves hozamok ingadozása is minimális, ami legkevesebb szokatlan, ha például a hitelintézeti szektort az elmúlt években nem egy alkalommal történő súlyos behatásokra gondolunk. A rengeteg megújuló energia hiteleknek a bedőlési aránya is bizonyosan sokkal többet változott, ami miatt már csak a céltartalék képzések miatt is nagyobb változékonyságra számíthatnánk.</p>
<p style="text-align: justify;">Ügyfélként – legyen szó a számlánk vezetéséről, betét elhelyezésről, vagy a csoporthoz tartozó befektetési alapokról – a betét és befektetővédelmi biztosítások határáig csak az önrész miatt kell aggódni, de semmiképpen sem jobban (és valószínűleg sokkal kevésbé), mint egy hagyományos pénzintézet esetén. </p>
<p> </p>
<p><strong>Co-operative Bank</strong></p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/cooperative_logo.png" alt="cooperative_logo.png" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">A Triodos-hoz hasonló indíttatásból, de egészen más megközelítéssel indult a Co-Operative Bank, amely egy sokkal nagyobb (főleg kiskereskedelmi hálózatok üzemeltetésével foglalkozó) csoport viszonylag kis láncszeme. A céggel egy Edinburgh-ban lévő <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/04/28/a_tiszta_jovo_kozelebb_van_mint_gondolnank_beszamolo_a_uk_sif_konferenciajarol" target="_blank">konferenciára tartva találkoztam</a>, és egyből feltűnt, hogy mennyire más módon kommunikálnak más pénzügyi szolgáltatókkal szemben.</p>
<p style="text-align: justify;">Régi mondás az üzleti világban, hogy az üzletben és munkahelyen nincs demokrácia. A Co-op Group ezzel teljesen szembe menve a leginkább demokratikus vállalat, amelyet valaha láttam. A cégcsoport valamennyi tagja egyetlen szavazat leadására jogosult a Társaság közgyűlésein. Tag pedig lényegében bárki lehet, aki a csoport ügyfele vagy egyéb stakeholder-e valamilyen szinten. Lényegében egyetlen kártya kiváltása elegendő ehhez, de aktív ügyfélnek, közreműködőnek kell lenni, hogy a <a href="http://www.co-operative.coop/terms/membership-terms-and-conditions/" target="_blank">tagság</a> meg is maradjon. A tagok a csoport eredményéből osztalék révén részesednek (a vásárlás vagy egyéb hozzájárulés értékével egyenes arányban), ami még vonzóbba tehetné a kártya kiváltását. A probléma az, hogy érdemi piac és árfolyamok nélkül nagyon nehéz a hozamokat kiszámítani és még kevésbé létezik megfelelő mérőszám a befektetés kockázatának megítélésére. Így bár a kezdeményezés szimpatikus, komoly befektetésre nem javasolt a cég, de a Co-operative csoport működése nem is erről szól. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a cégnek mostanra több, mint 8 millió tagja van.</p>
<p style="text-align: justify;">A cégcsoport sokat tesz az etikus működés érdekében. A Co-op az első volt a nagy láncok közül, amely a Fairtrade kávé majd egyéb termékek mellett lándzsát tört. Szintén úttörő volt az élelmiszerek összetevőinek feltüntetésében. Ugyancsak lenyűgöző, hogy a vállalat mostanra teljes tevékenységének áram igényét 98%-ban megújuló energiából fedezi. A bank a saját „etikai szűrőjén” is végig viszi a hitelkérelmeket, és csak azoknak ad pénzt az üzleti racionalitáson túl is, amelyek a klímaváltozással, állatvédelemmel, munkaügyi sztenderdekkel létrehozott kritériumoknak megfelel. A cég ugyanakkor közzéteszi az elutasítási rátáit is, amelyek kényelmetlenül alacsonyak, így felmerül a kérdés a kritériumok, illetve az elbírálás szigorúságát illetően. Még egy érdekesség: a pénzintézet az elmúlt négy év során 40%-kal csökkentette vízfogyasztását, pedig időközben még növekedett is. </p>
<p> </p>
<p><strong>Magnet Bank</strong></p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/magnet_logo.jpg" alt="magnet_logo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Magyarországon egyetlen pénzintézet létezik, amelyik kifejezetten a <a href="http://www.magnetbank.hu/a-kozossegi-bankrol" target="_blank">zászlajára tűzte</a> a felelősségvállalást. Számos apró részletre is odafigyelve vigyáznak a megszerzett imázsra. Ilyen például a KAP (Közösségi Adományozási Program), amelynek keretén belül ügyfeleik rendelkezhetnek a banki nyereség 10%-ával. Hasonló, és még sokkal fontosabb a hitelezés társadalmi és környezeti hatásainak figyelembe vétele. A Magnet a barátságos bank jelleget erősítve ökokávézóként működő bankfiókot nyitott (újra), és a székházában rengeteg civil kezdeményezésnek ad helyet. Emiatt a számlavezetésre és betételhelyezésre (bár az alacsony hozamszintek miatt ők sem tudnak csodát tenni) etikus pénzügyek oldaláról jelenleg hazánkban a Magnet a legjobb választás. Mint befektető, a Magnet-be nincs lehetőség beszállni. Érdekesség egyébként, hogy itthon az OTP-nek is komoly tevékenysége van a Társadalmi Felelősségvállalás területén, egyike azon kevés tőzsdei cégeknek, aki Nyugat-Európai szinten igyekeznek <a href="https://www.otpbank.hu/csr/hu/nyitooldal" target="_blank">megfelelni</a> az ezzel kapcsolatos elvárásoknak. Emiatt még az erősödő mezőnyben is az átlag feletti értékelést kap, de ez arra még nem elég, hogy figyelőlistára is kerüljön az OTP részvénye.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F06%2F09%2Fetikus_penzugyek_par_szo_a_bankokrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F06%2F09%2Fetikus_penzugyek_par_szo_a_bankokrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F06%2F09%2Fetikus_penzugyek_par_szo_a_bankokrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Etikus pénzügyek: pár szó a bankokról"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/06/09/etikus_penzugyek_par_szo_a_bankokrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8795138" border="0" /></a><br /></p>
bank
egyéni
portfolioblogger
Magyarország
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/triodos_logo.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/05/09/hogyan_lehet_a_befektetesi_folyamat_tarsadalom-_es_kornyezettudatos
Hogyan lehet a befektetési folyamat társadalom- és környezettudatos?
2016-05-09T22:46:20+02:00
2016-05-09T22:46:20+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p><em>Ezen bejegyzés végén egy olyan tervezett szolgáltatásról van szó, amelyben a kezdetektől fogva részem van, és a Blue Morpho Investments Zrt. révén szakmai és egyéb támogatást is végzünk.</em></p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">A Társadalom és Környezettudatos befektetések esetén nemcsak a célpontoknak és a portfólió minőségének van fontos szerepe, hanem magának a befektetési folyamatnak is. A befektetési szolgáltatást végző cégek, kezdve a kis tanácsadó vállalkozásoktól a legnagyobb befektetési bankokig maguk is hoznak meg napi szintű döntéseket, ahol a széles körű felelősségvállalásnak is szerepe van. Bár a pénzügyi szektor nem az üvegházhatású gázok töménytelen kibocsátásáról híres, de az ügyfélfogadásnak, a munkahelyeknek és a back-office, informatikai háttereknek mind van környezetterhelése. Nem mindegy, hogy az épületek milyen energetikai rendszerrel működnek, mi történik a papírfelhasználás során, hogyan közlekednek a cég munkatársai és az ügyfelek, na és persze mennyire etikusan jár el a cég az ügyfelekkel és egyéb stakeholder-ekkel szemben.</p>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Környezetterhelés csökkentése.</strong> Kevesebb bankfiók, kisebb iroda, utazgatás helyett neten ügyet intézni, papírhalom csökkentése, készpénz forgalom megszüntetése.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Lehetőséget biztosítani a személyes értékválasztásra.</strong> A befektetési cégek szinte mindegyike a hozam-kockázat kétdimenziós terében gondolkozik és tájékoztatja az ügyfeleit. Nem mindegy azonban, hogy milyen társadalmi és környezeti hatása is van annak, hogy mibe került az ügyfél pénze. Javítja az SRI folyamatot, ha van lehetőség dönteni arról, milyen profitcélon túli (de nem azzal ellentétes!) célt szolgál a tőke.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>SRI pozitív szűrés alkalmazása.</strong> A befektetési cégek válogatás nélkül teszik be az ajánlott befektetések közé, vagy akár a portfóliókezelésbe a részvényeket, pedig nagy szolgálatot tennének a társadalomnak, ha olyan cégek finanszírozásában működnek közre, amelyek tisztább környezetet, igazságosabb világot teremtenek, miközben nem mondanak le a nyereségről sem.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Felesleges szolgáltatások csökkentése.</strong> Egy brókercégnél, vagy kereskedelmi bank befektetési részlegénél nagyon sok szolgáltatás árát meg kell fizettetni az ügyfelekkel, legyen szó az egyes elemzések készítéséről, forex és egyéb gyors kereskedési rendszerek fenntartásáról, telefonos bizományosi megbízásfelvételről. Érdemes megnézni, hogy ezen szolgáltatások mennyire veszik figyelembe az összes stakeholder szempontjait és csak azokat megtartani, ami valóban előnyös mindenki számára.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Felesleges rongyrázás eltüntetése.</strong> A befektetési cégek, különös tekintettel azok privát banki részlegeire gyakran külsőségekkel igyekeznek lenyűgözni az ügyfeleiket, és elnyerni azok bizalmát. Ezek közé tartoznak a drága, design-erek által tervezett irodák, rendezvények koktélokkal és költséges vendégekkel, drágább sportesemények szponzorálása. Ezek árát mind az ügyfelek fizetik meg, miközben a szolgáltatás minőségére nincsenek hatással. A legjobb szolgálatot az ügyfeleknek (és gyakran saját maguknak is) valójában azzal teszik, ha ezeket nem alkalmazzák és a felszabadult energiákat a szolgáltatás fejlesztésére fordítják.</li>
</ul>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/the-wolf-of-wall-street-banner-1200x520.jpg" alt="the-wolf-of-wall-street-banner-1200x520.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="528" height="229" /></p>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Költségek egészséges szinten tartása.</strong> Számos brókercég magas tranzakciós vagy fix díjakat számít fel az ügyfeleknek, amivel rövid távon a cég jól jár, de mivel az ügyfelek rosszul, a lemorzsolódás előbb-utóbb elkerülhetetlen. Hosszú távon ez magának a befektetési szolgáltatónak is előnytelen, ami miatt ezt a filozófiát nem nevezhetjük fenntarthatónak. A vállalat és ügyfelei között azonban kialakítható win-win szituáció is, ehhez azonban a díjakat egészséges szinten kell tartani, ami az ügyfelek pénzét sem darálja le, de a cég nyereségességét is lehetővé teszi.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>A költségstruktúra ellentmondás mentessé tétele.</strong> Nemcsak az lehet baj, ha magasak a díjak, hanem akkor is, ha érdekellentétet okoznak a befektetési tanácsadó, portfóliókezelő, és az ügyfelek között. A tranzakciós díj alapú megközelítés – ha van aktív menedzsment jellegű megközelítés – nem szerencsés, mert óhatatlanul is arra ösztönzi a szolgáltatót, hogy minél többet kössön, ami miatt az ügyfél egyre többet fizet, függetlenül attól, hogy jól jár, vagy sem. Ugyanezen ok miatt a front-load és egyéb forgalmazáshoz kötött díjak sem tarthatóak sokszor etikusnak. Sokkal jobb egy mindent magában foglaló (vagyonarányos) fix díjas vagy részben akár sikerdíjas megoldás, ami nemcsak igazságosabbá teszi az együttműködést, de átláthatóbbá is teszi azt.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Az etikátlan, vagy olykor kifejezetten jogszabályellenes trükkök eltüntetése.</strong> Erre számos példa van, amikor bennfentes információ tudatában adnak el esés előtt álló részvényeket, vagy a megbízás tudatában nem a legkedvezőbb végrehajtást alkalmazzák és lefölözik a kis hasznot (ami összeadódva szép nagyra hízhat). Ezek nélkül a bizalom növekedésén keresztül nemcsak az ágazatnak, hanem a teljes gazdaságnak jobb helyzete lehetne.</li>
</ul>
<p style="text-align: justify;">A fenti problémák orvoslására három társammal együtt létrehoztunk egy új szolgáltatást, amely a nyugaton már gyorsan terjedő automatizált vagyonkezelési szolgáltatások formájában, de etikus módon történő befektetéskezelést valósít meg.</p>
<p><a href="https://www.blueopes.com"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/blueopes_logo.png" alt="blueopes_logo.png" class="imgnotext" /></a></p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="https://www.blueopes.com" target="_self">Blueopes</a> egy induló, még engedélyeztetés előtti, portfóliókezeléssel foglalkozó vállalat. Nincs más dolgunk, mint megadni a befektetett összeggel eléri kívánt célt, és minden más rajtunk múlik. Összegtől függetlenül mindenki személyre szabott portfóliót kap, amit a rendszerünk folyamatosan kezel, újrasúlyozza és figyeli, hogy a célok teljesülnek-e. Sőt, kifejezetten olyan portfóliókat állítunk össze, ami megfelel a pozitív szűrésű Társadalom- és Környezettudatos Befektetések szabályainak.</p>
<p> </p>
<p><strong>Befektetési módszertan</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="https://www.blueopes.com" target="_self">Blueopes</a> olyan diverzifikált befektetési portfóliókat alkalmaz, amelyben megtalálhatóak az állampapírok, részvények, ETF-ek. Az összeállítás és újrasúlyozás során a legkomolyabb akadémiai hátterű elméletek kerülnek implementálásra, miközben a személyes kockázati profilt és az adózással kapcsolatos hatékonyságot is figyelembe veszik.</p>
<p style="text-align: justify;">Mindemellett a <a href="https://www.blueopes.com">Blueopes</a> a személyes értékprefenciákat is kiemelten fontosnak tartja és jelenleg tíz különböző kategória prioritási sorrendbe állíthatóságával lehetővé teszi, hogy az ügyfelek eldönthessék: mely területeket tartják igazán jelentőségteljesnek. A területek az alábbiak:</p>
<ul>
<li>Tiszta energia</li>
<li>Tiszta víz</li>
<li>Erdők védelme</li>
<li>Női egyenjogúság a munkahelyen</li>
<li>Kisebbségek egyenjogúsága a munkahelyen</li>
<li>Organikus élelmiszerek</li>
<li>Helyi közösségekkel való együttműködés</li>
<li>Felelősségteljes, esélyelvű oktatás</li>
<li>E-mobilitás</li>
<li>Egészséges életmód</li>
</ul>
<p style="text-align: justify;">Az ún. ESG elemzés (Környezetvédelem, Társadalom, Felelős Vállalatirányítás analízise) nemcsak etikai kérdés, hanem megfelelő használat mellett komoly potenciális hozamnövelő tényező is! <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/hands_plant.jpg" alt="hands_plant.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A Blueopes előnyei </strong></p>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Perszonalizált.</strong> A <a href="https://www.blueopes.com">Blueopes</a> mindenre képes, amire egy privát bankár. A szofisztikált befektetési modelljeink teljes mértékben figyelembe veszi az egyedi célokat, élethelyzeteket és prefenciákat. Ráadásul akár azonnal megváltoztatjuk a portfóliót ha azt látjuk, hogy az említett tényezőkben változás következik be.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Alacsony költségszint.</strong> Nincsenek rongyrázós irodák világszerte. Nincs csillagászati fizetés az ún. tanácsadóknak. A díjstruktúránk a hosszú távú megtakarítást ösztönzi a folyamatos kereskedés helyett.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Automatizált.</strong> Megoldásunk a nap 24 órájában, a 7 minden egyes munkanapján működik. Nem úgy kezeljük ügyfeleink pénzét, mint egy részeg szerencsejátékos, aki egyik asztaltól a másikig szaladgál a kaszinókban, hanem hosszútávú portfóliókat építünk fel, stabil vállalatokból. Minimalizáljuk az szubjektív megítélés szerepét, és eltüntetjük a súlyos emberi hibák költségeit.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Biztonságos</strong>. Ügyfeleink pénze biztonságban van, nincsenek hajmeresztő tőkeáttételes ügyletek, saját kereskedés, a tőke egyedi számlákon található, megbízható partnereinknél.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Nincsenek rejtett költségek.</strong> Azonnal tudni lehet mi van az ügyfelek pénzén.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Diverzifikált.</strong> A <a href="https://www.blueopes.com">Blueopes</a> a klasszikus és a modern befektetés elemzési és kezelési elméleteket egyesíti rendszerében, hogy az összes egyedi igényt, személyes értékpreferenciát magában foglalhasson.</li>
</ul>
<ul style="text-align: justify;">
<li><strong>Könnyű feliratkozás.</strong> Nincsenek időrabló egyeztetések és találkozók, nem kell utazni, és nem kell milliókat fizetni a tanácsadóknak. Szofisztikált befektetési tanács és portfóliókezelés minden gond nélkül.</li>
</ul>
<p style="text-align: justify;">Vannak, akik számára a <a href="https://www.blueopes.com">Blueopes</a> nem jelent optimális megoldást. Ők azok, akiknek sokszáz millió forint, vagy még több megtakarítása van, és az komplex, automatizmusok által nem feldolgozható, egyedi paraméterek meghatározását követeli meg. Emellett az oldal egyelőre azoknak sem elérhető, akik nem beszélnek legalább alapszinten angolul. </p>
<p style="text-align: justify;">Mindenki más számára a <a href="https://www.blueopes.com">Blueopes</a> ideális megoldást nyújt, legyen szó az alábbi három fő befektetési cél bármelyikéről:</p>
<ul style="text-align: justify;">
<li>Nyugdíjcélú megtakarítás, vagy annyi pénzt gyűjteni, hogy többé ne kelljen (a pénzért) dolgozni.</li>
<li>Gyűjtés komolyabb beruházás érdekében (pl. egy új ház vásárlása).</li>
<li>Biztonsági tartalék képzése (pl. ha valaki elvesztené az állását.</li>
</ul>
<p style="text-align: justify;"> A Blueopes egy engedélyezés előtti szolgáltatás, így aktív portfóliókezelés még nem történik, de egy rövid ízelítőt már most is lehet kapni, ha ellátogat az oldalra és megválaszol néhány kérdést (ez maximum két percet vesz igénybe).</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><strong><a href="https://www.blueopes.com" target="_self">www.blueopes.com</a></strong></p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F05%2F09%2Fhogyan_lehet_a_befektetesi_folyamat_tarsadalom-_es_kornyezettudatos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F05%2F09%2Fhogyan_lehet_a_befektetesi_folyamat_tarsadalom-_es_kornyezettudatos%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F05%2F09%2Fhogyan_lehet_a_befektetesi_folyamat_tarsadalom-_es_kornyezettudatos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hogyan lehet a befektetési folyamat társadalom- és környezettudatos?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/05/09/hogyan_lehet_a_befektetesi_folyamat_tarsadalom-_es_kornyezettudatos#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8700806" border="0" /></a><br /></p>
sri
portfolioblogger
Blueopes
portfoliokezeles
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/the-wolf-of-wall-street-banner-1200x520.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/04/26/esg_elemzes_avagy_honnan_tudjuk_hogy_valojaban_valami_tenyleg_hasznos_tarsadalmi_szempontbol
ESG elemzés – avagy honnan tudjuk, hogy valójában valami tényleg hasznos társadalmi szempontból?
2016-04-26T19:46:55+02:00
2016-04-26T19:46:55+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">Az ESG, egy betűszó, amelyet nemcsak egyre több intézményi befektető használ egyre gyakrabban, hanem gyakran már magánbefektetők szótárában is felbukkan. <strong>Az E betű az Environment vagyis a Környezetet, az S a Social vagyis Társadalmi, a G pedig a Governance, vagyis Felelős Vállalatirányítást jelenti.</strong> Ezeket a tényezőket az elemzők először egymástól függetlenül vizsgálják, összetett rendszereken keresztül kiértékelik és pontszámot rendelnek hozzájuk, jellemzően ahhoz képest, hogy egy-egy cég az ágazatához vagy a vállalatok átlagához képest milyen eredményeket ér el. Ezt követően pedig létrehoznak egy a tényezőkkel súlyozott, összesített pontszámot is, amely által véleményük szerint már eldönthető, hogy egy-egy részvény mögött álló kibocsátó a profitcélokon túl a széles körben vett stakeholder-ek (a tulajdonosokon túl a munkavállalók, helyi közösségek, beszállítók, vásárlók, illetve a társadalom és környezet) számára mennyire is végez hasznos tevékenységet. </p>
<div class="frame" style="text-align: justify;">
<p><em>Az MSCI kutató és index alkotó műhely részletes és évtizedes szintű adatai <a href="https://www.msci.com/documents/10199/4a05d4d3-b424-40e5-ab01-adf68e99a169" target="_blank">alapján</a> nemcsak az ESG besorolások szintjének van jelentősége, hanem a pár éves időtávon belüli változás tendenciájának is. Az ún. ESG Momentum stratégia előnye, hogy a javuló kulcsindikátorok csak fokozatosan épülnek be a részvények piaci árazásába, így ezáltal többlethozam érhető el. Érdemes tehát azokat a papírokat figyelni, ahol mostanság komoly lépéseket tesznek a Társadalom- és Környezettudatosság területén.</em> </p>
<p><em><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/new_esg_alpha.png" alt="new_esg_alpha.png" class="imgnotext" /></em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Az <strong>Environment (Környezeti)</strong> faktorok esetén kiemelt szerepet kap az üvegházhatású gázok kibocsátása, amelyet illik teljes termékcikluson keresztül vizsgálni. Erre azért van szükség, mert például az autógyártók által okozott kár nem is az előállítás, hanem a végtermékek eladását követően kerül sor. Szintén fontos a hulladékgazdálkodás, az energiahatékonyság általában, a fenntartható folyamatok, és a vegyszerek környezetkárosító hatásának csökkentése.</p>
<p style="text-align: justify;">A <strong>Social (Társadalmi)</strong> tényezők közé a női munkavállalók és egyéb kisebbségek esélyegyenlőségének biztosítása, a munkavállalók jogainak garantálása, a helyi közösségekkel való gördülékeny együttműködés, a korrupció mentesség. Mivel egy nagyon szerteágazó, gyakran szubjektív megítéléstől sem mentes területről van szó, az elemzők, de még inkább az adatgyűjtéssel foglalkozó szakemberek sokat elidőznek itt.</p>
<p style="text-align: justify;">A legkeményebb dió kétségtelenül a <strong>Governance (Felelős Vállalatirányítás)</strong> kérdése. Ebbe a szervezet döntéshozó mechanizmusai, transzparenciája, a vezetés összetétele, és az ezekhez köthető etikus magatartás játszik kulcsszerepet. Az ún. Best Practice-ek, vagyis az adott ágazatban, vagy akár a tőzsdén szereplő összes komoly vállalat esetén tanúsított legjobb, a befektetők és minden más stakeholder-ek számára is legnagyobb biztonságot adó gyakorlat megléte kiemelten fontos.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ESG-t a fenti nehézségek miatt egyre inkább tudományos alapossággal vizsgálják, amihez számszerűsíthető, konkrét információkra van szükség. Ehhez az elemzők az ún. Kulcsindikátorokat (Key Performance Indicators – KPIs). Néhány példa a legismertebb mutatók közül:</p>
<p style="text-align: justify;">- Az összes üvegházhatású gáz (CO2,NOx, SOx, VOC) mennyisége és a munkavállalók számának hányadosa</p>
<p style="text-align: justify;">- Vízmennyiség felhasználása az árbevétel arányában</p>
<p style="text-align: justify;">- Női munkatársak aránya az összes közép- és felsővezető között</p>
<p style="text-align: justify;">- Az árbevétel százaléka azokból az országokból, ahol a Transparency International korrupciós indexének értéke hat alatt van</p>
<p style="text-align: justify;">- Független (nem tulajdonos és operatív menedzsment) tagok súlya a vezető döntéshozó testületben (jellemzően az igazgatóságban)</p>
<p style="text-align: justify;">- Versenyhivatali eljárások összes költsége (büntetések és jogi díjazás) az árbevétel arányában</p>
<p style="text-align: justify;">Még ha a kulcsindikátorok alapján elsőre objektívnek ható rendszert is kapunk, akkor is számos módszertani kérdés merül fel. Miként súlyozzuk az egyes kulcsindikátorokat, vagy akár a kategóriákat? Melyik a fontosabb a CO2 kibocsátás csökkentése, vagy a műanyagok gyártásának visszafogása? A környezeti, vagy a társadalmi szempontok milyen mértékben arányulnak egymáshoz? Honnan lehetünk biztosak a vállalatoktól és egyéb forrásoktól kapott adatok megbízhatóságában? Mi a teendő, ha az ESG három részéből kettőben kiválóan teljesít egy cég, de a harmadikban látványosan alulmarad? Ezek olyan kérdések, amelyekhez szintén jó rendszert követelnek meg, mérhető adatokkal. Ezt a befektetőnek a saját személyes paraméterei alapján kell beállítania. Jó eldönteni, hogy mik a prioritások és mik azok a társadalmi és környezetvédelmi tényezők, amelyek kevésbé fontosak a számunkra.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Ha az ESG elemzés eléggé aprólékos és minőségi munka során jön létre, világosan megmutatkoznak azok az elemek, amelyek a gyakran felbukkanó többlethozamot mutatják, és az ezekben jeleskedő cégeket akár felül is lehet súlyozni a portfólióban.</strong> Emellett pedig akár nagy pontossággal kiszámolható, hogy egy-egy konkrét befektetés milyen társadalmi hatásokkal jár.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F04%2F26%2Fesg_elemzes_avagy_honnan_tudjuk_hogy_valojaban_valami_tenyleg_hasznos_tarsadalmi_szempontbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F04%2F26%2Fesg_elemzes_avagy_honnan_tudjuk_hogy_valojaban_valami_tenyleg_hasznos_tarsadalmi_szempontbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F04%2F26%2Fesg_elemzes_avagy_honnan_tudjuk_hogy_valojaban_valami_tenyleg_hasznos_tarsadalmi_szempontbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=ESG elemzés – avagy honnan tudjuk, hogy valójában valami tényleg hasznos társadalmi szempontból?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/04/26/esg_elemzes_avagy_honnan_tudjuk_hogy_valojaban_valami_tenyleg_hasznos_tarsadalmi_szempontbol#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8665810" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
sri
vállalatirányítás
portfolioblogger
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/new_esg_alpha.png
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/03/17/coca-cola_baranyborbe_bujt_farkas_feketelista
Coca-Cola: báránybőrbe bújt farkas (Feketelista)
2016-03-17T10:18:42+01:00
2016-03-17T10:18:42+01:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">Senki sem lepődik meg azon, hogy a dohánygyárak részvényei semmiképpen sem kerülhetnek be, akár egy kicsit is tudatos befektető portfóliójába. Az általuk árult cigaretták emberek tízmillióinak az életét nehezítették meg, vagy tették teljes mértékben tönkre. A World Health Organization <a href="http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs339/en/" target="_blank">adatai</a> szerint minden egyes évben 6 millió embert ölnek meg a dohányzás által okozott egészségügyi problémák. Ennek a 10%-a ráadásul olyan ember, aki maga nem is szív el egy cigarettát sem, csak passzív dohányosként lesz elszenvedője valaki más függőségének. A folyamatos dohányosok fele jelentős részben vagy akár teljes egészében a szenvedélye miatt kénytelen idő előtt itt hagyni a világot és szeretteit. </p>
<p style="text-align: justify;">Vajon mi történne egy olyan ágazattal, illetve azonos etikai szinten lévő tagjaival, amelyik hasonló módon okoz felmérhetetlen, globális károkat a felelősségvállalás nélküli, rövid távú profitérdek miatt? Bár a hatóságok és a döntéshozók lassan ébredtek fel, mára a dohányipar nagyon szigorú szabályozás alá esik, <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_smoking_bans" target="_blank">a legtöbb országban</a> a hirdetés tiltott, az árusítás pedig erős korlátozások alá esik, miközben a függők egyre kevesebb helyen gyújthatnak rá. Mégis vannak olyan cégek, amelyek termékei hasonló, akár sokkal látványosabban szörnyű egészségügyi problémákat okoznak, addiktívak és alattomosak, mégis: nem hogy senki sem korlátozza a tevékenységüket, termékeik iskolákban, kórházakban, közintézményekben is folyamatosan jelen vannak. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/obesity.jpg" alt="obesity.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A fejlett országokat és azon belül is különösen az Egyesült Államokat egy olyan „járvány” sújtja, ami az emberiség történelmében még soha nem ütötte fel a fejét. Az elhízás és az ezzel kapcsolatos egészségügyi problémák soha nem látott mértékben jelennek meg, szinte minden korcsoportban. Az elhízás tömeges elterjedése mára elképesztő méreteket ölt, csak pár példa:</p>
<p style="text-align: justify;">· Alig 35 év leforgása alatt a Föld elhízott lakosságának aránya megduplázódott.</p>
<p style="text-align: justify;">· Már majdnem 2 milliárd fő van a világon, aki egyértelműen túlsúlyos és a harmaduk súlyos mértékben elhízott.</p>
<p style="text-align: justify;">· Az Egyesült Államokban csak minden harmadik ember nem tartozik a túlsúlyosak közé.</p>
<p style="text-align: justify;">· Talán ez a leginkább megdöbbentő adat: 42 millió olyan 5 év alatti gyermek van a világon, aki túlsúlyos. </p>
<p style="text-align: justify;">A fentiek által okozott egészségügyi problémákat a végtelenségig lehetne sorolni, de a máj romló működésével, a keringési rendszer gondjaival, a fogak állapotával, csontritkulással, alvási problémákkal, cukorbetegséggel, és idővel akár infarktussal, agyvérzéssel, rákkal jár. Ezek a betegségek mára a legfőbb halálokok közé tartoznak a fejlett világban. Ahhoz, hogy megértsük mi állhat a háttérben, egy rövid személyes élmény ugrik be. Jól emlékszem, hogy amikor Oklahoma-ban, egy kisvárosban jártam, vasárnap délben is tele volt az egyik gyorsétterem, ahol mindenki alapértelmezettként valamilyen „Soda” elfogyasztásán ügyködött, gyakran egy literes pohárból szürcsölve azt. Ezek tipikus mérete egyébként az elmúlt évtizedekben a többszörösére nőtt, és a mára a gyerekeknek szánt adag majdnem a kétszerese annak, amit 1955-ben a normál, felnőtteknek szánt pohárba elfért. <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/biggest-big-gulps-resized-watermarked-final.jpg" alt="biggest-big-gulps-resized-watermarked-final.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az elhízás és a cukros italok közötti kapcsolat mára <a href="http://www.berkeleywellness.com/healthy-eating/diet-weight-loss/article/whats-behind-obesity-epidemic" target="_blank">nem kérdés</a>, hanem tudományosan igazolt tény még akkor is, ha ebben más tényezők is szerepet játszanak (jórészt az egyéb szénhidrátok túlzott bevitele is, és az életmód is).</p>
<p style="text-align: justify;">· Egy 20 éves, 120 000 embert összefogó vizsgálat kimutatta, hogy akár napi egyetlen doboz kóla, vagy hasonló cukros ital elfogyasztása négy évente fél kiló többletsúllyal jár. Elképzelhetjük, hogy mit okoz, ha valaki ennek a többszörösét fogyasztja el.</p>
<p style="text-align: justify;">· Ez az egyébként a mérsékelt mennyiség is 20%-kal növeli meg az infarktus veszélyét.</p>
<p style="text-align: justify;">· A gyerekek még inkább veszélyeztetettek. Ugyanekkora napi mennyiség esetén másfél éves időtávon az elhízás veszélye 60%-kal ugrik meg.</p>
<p style="text-align: justify;">· Egy szintén átfogó, 80 000 nőt vizsgáló kutatás megállapította, hogy egy doboz cukros ital elfogyasztása 75%-kal növeli meg a köszvény esélyét.</p>
<p style="text-align: justify;">· Érdekesség, hogy a fenti romló közegészségügyi számok erősen együtt mozognak a cukros italok által bevitt kalóriamennyiséggel. Amíg a hetvenes években átlagosan 4%-át tette ki a teljes energiának, mára 9%-át adja.</p>
<p style="text-align: justify;">· A hatásokat tovább súlyosbítja, hogy ezek a termékek úgy vannak kialakítva, hogy minél kevésbé legyen tőle az embernek teltség-, illetve jóllakottság érzése, ami miatt még többet fogyasztanak emberek. </p>
<p style="text-align: justify;">Az összefüggéseket nem kisebb név, mint a Harvard egyetem egészségügyi tanszéke is egyértelműen <a href="http://www.hsph.harvard.edu/nutritionsource/sugary-drinks-fact-sheet/#references" target="_blank">bizonyítottnak találta</a>, de szinte mindenkinek vannak személyes tapasztalatai is. Jó ideig magam is ittam rendszeresen kólát és hasonló italokat, és jól emlékszem a hatásaikra, illetve arra is, hogy milyen volt, amikortól már nem fogyasztottam ezeket. Érdemes még megnézni a <a href="http://fedupmovie.com/#/page/home" target="_blank">Fed Up</a> c. Dokumentumfilmet is, amely további magyarázatokkal szolgál a kérdésben, esetenként tragikus emberi sorsokat is bemutatva (a Netflix-en is <a href="https://www.netflix.com/title/70299287" target="_blank">elérhető</a>). </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/fatcoke.jpg" alt="fatcoke.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A Coca-Cola káros törzstermékei ellenére nemhogy azok visszaszorítására törekedne, hanem mindent megtesz ennek az ellenkezője érdekében, és emiatt etikátlan eszközök egész garmadáját felvonultatja. Csak néhány példa:</p>
<p style="text-align: justify;">· Az amerikai középiskolák 80%-nak <a href="https://www.organicconsumers.org/news/80-percent-public-schools-have-contracts-coke-or-pepsi" target="_blank">van valamilyen szerződése</a> a Coca-Cola-val, vagy hasonlóan káros partnerével, a Pepsi-vel, amelyek keretében ezek a cégek közvetlenül az iskola területén árulják a termékeiket. Bár a Coca-Cola <a href="http://www.coca-colacompany.com/stories/global-school-beverage-guidelines/" target="_blank">vállalása</a> szerint a termékskála egészséges részét is a kínálat részévé teszi ezeken a helyeken, de talán nem véletlen, hogy a diákok sokkal inkább az <a href="http://www.dailymail.co.uk/health/article-3412497/Sugar-new-crack-cocaine-Doctor-warns-growing-addiction-sweet-stuff-dangerous-drugs-alcohol.html" target="_blank">addiktív</a> és cukorral teletömött termékeket választják, amit a cég szintén árusít ezeken a helyeken. Azokban az államokban, ahol ezt a lehetőséget törvényileg szigorúan szabályozzák, statisztikailag kimutatható, hogy kevesebb az elhízott gyerek.</p>
<p style="text-align: justify;">· A Coca-Cola ágazatának magasan legtöbbet költi a törvényhozás befolyásolása érdekében. Az úgynevezett lobbying tevékenység finanszírozására a cég 2005-ig minden évben egy millió dollárnál kevesebbet költött. Azt követően azonban az összeg meredek emelkedésbe csapott és az elmúlt hét évben minden alkalommal 5 millió dollár felett volt, sőt: az utóbbi két évben már megközelítette a 10 milliós határt is. Ez már akkora pénz, hogy már csak bő 25%-os növelés kellene ahhoz, hogy a vállalat a lobbizásra legtöbbet költő 25 cég és szervezet közé kerüljön. Ha csak az élelmiszeripart vizsgáljuk, akkor viszont a Coca-Cola-nak már most bérelt helye van az első helyen (a másodikon pedig a Pepsi-nek). A teljes ágazat által hasonló célokra <a href="https://www.opensecrets.org/lobby/indusclient.php?id=N01&year=2015" target="_blank">költött</a> kiadásoknak több mint a negyedét egyedül a Coke gyártója fizette ki. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert a cég összes bevétele az élelmiszerre költött dollárok 1%-át sem éri el.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-03-17_09_54_28.png" alt="screenshot_2016-03-17_09_54_28.png" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">· Persze nemcsak a fővárosban kellett lobbizni. Egy tanulmány kimutatta, hogy a cég társaival együtt az elmúlt hat évben 106 millió dollárt <a href="http://www.ibtimes.com/when-soda-taxes-fail-coca-cola-pepsi-spent-100m-against-public-health-initiatives-new-2067433" target="_blank">költött</a> arra, hogy helyi szintekkel együtt is megakadályozza a törvények szigorítását. Számos olyan állam van, ahol ez kifizetődőnek bizonyult, mert sikerült megakadályozni egy sor kólákra kivetett különadó bevezetését.</p>
<p style="text-align: justify;">· A lobbizásra költött pénz sokszorozódása talán az egyre kényelmetlenebb és a törvényhozás előtt is egyre inkább egyértelmű, a cukorfogyasztással összefüggő egészségkárosodás gyakrabban felbukkanó bizonyítékai miatt történt meg. A Coca-Cola azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy miközben „jó fiúnak” mutatkozik, elterelje a figyelmet a probléma gyökeréről. Emiatt a fenti éves közel 10 millió dollár csak a jéghegy csúcsa – nem is csoda, hiszen egy közel 50 milliárdos üzlet megvédéséről van szó. A vállalatról ugyanis tavaly augusztusban <a href="http://well.blogs.nytimes.com/2015/08/09/coca-cola-funds-scientists-who-shift-blame-for-obesity-away-from-bad-diets/?_r=0" target="_blank">kiderült</a>, hogy szintén több millió dollárral finanszírozott magukat függetlennek és közhasznúnak mutató szervezeteket, amelyek a helytelen táplálkozás helyett álságos módon a tényleges problémát jelentő, de korántsem olyan jelentőségű mozgáshiányra fogják a problémákat (vajon 42 millió túlsúlyos gyereknek is azt fogják mondani, hogy nem sportolnak eleget?). A <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Global_Energy_Balance_Network" target="_blank">Global Energy Balance Network</a> a Coca-Cola másfél millió dolláros „adományából” indult és az informatikai hátteret is a vállalat nyújtotta, de ezt igyekezett eltitkolni. Eközben sokszázezer dolláros adományokat juttatott azoknak az egyetemeknek és tanszékeknek, ahol a szervezetben résztvevő, és a vállalat szempontjából kedvező véleményeket megfogalmazó professzorok dolgoztak. Az ügy már olyannyira kínos volt, hogy a cég vezérigazgatója külön levélben volt kénytelen <a href="http://www.coca-colacompany.com/stories/well-do-better-coca-cola-vows-to-improve-transparency/" target="_blank">bocsánatot kérni</a>. Pár hónappal később a Global Energy Balance Network-öt szép csendben bezárták. A cég álságosságára (és a hazai pénzhiányra) jellemző, hogy pár napja a <a href="http://fitnesznap.hu" target="_blank">FitneszNap</a> néven futó rendezvényt is a Coca-Cola nevével látták el.</p>
<p style="text-align: justify;">· A Coca-Cola és általában a közvetlen ágazat bár igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy egyre inkább az egészségesebbnek tekintett termékeit tolja előtérbe, de a tények ezt megcáfolják. Már maga az a tény, hogy a vállalat nevében sem mond le az évtizedek alatt felépített márkanevéről árulkodó. Eközben a cukros italaik <a href="http://www.sugarydrinkfacts.org/sugary_drink_facts_in_brief.aspx" target="_blank">reklámozására</a> szinte minden más termékcsoport visszaeső számaival szemben növelik a kiadásaikat. Így nem is csoda, hogy az amerikai tizenévesek évente több, mint 400 alkalommal látják a hasonló termékek hirdetését a TV-ben, és akkor az egyéb megjelenési formákról még szót sem ejtettünk. A hasonló reklámoknak egyébként a 73%-a kötődött két gyártóhoz, amelyből az egyik nem meglepő módon a Coca-Cola (a másik az itthon alig ismert Snapples, a Dr. Pepper gyártója). A hirdetéseknek nemcsak a mennyisége, hanem a hatékonysága (amely gyakran teljesen irreleváns információkra épít) is nagyon magas. A névadásos kampány során a 19 és 24 év közötti vevők 20%-kal gyakrabban vásárolták meg a cég kóláit, mint korábban. <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-03-16_07_55_49.png" alt="screenshot_2016-03-16_07_55_49.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ezek a lépések és adatok mind arra utalnak, hogy a nyilvánvaló tények ellenére a vállalat kifejezetten és tudatosan etikátlan, károsító jellegű tevékenységet végez, kizárólag a profitérdek mentén. A vállalat vezető termékei, amelyeknek a részaránya ugyan csökken, de még mindig 46%-át jelentik a teljes kínálatnak, évtizedek óta rombolják százmilliók egészségét, jelentős mértékben hozzájárulva emberek millióinak halálához vagy testi megnyomorodásához. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a termék végfelhasználása ilyen károkkal jár, az miért nem jelenik meg az ESG (Environment, Society, Governance) pontszámokban?</p>
<p style="text-align: justify;">A vállalat tevékenysége azon esetek egyike, amikor nem használhatóak kizárólag a megszokott kulcsindikátorok (KPIs). A Coca-Cola rendszerint jó eredményeket ért el az ESG elemzések során. A rengeteg negatív hatás ellenére ennek az az oka, hogy a kulcsindikátorok azt a fajta megtévesztő, súlyokat áthelyező üzleti modellt nem képes kezelni, továbbá a teljes társadalmi hatás felmérése egy nagyon összetett, nehezen átlátható folyamat. A Coca-Cola egy olyan cég, amelyik relatíve jól bánik a munkavállalóival, az ágazathoz képest a helyi közösségekkel és a beszállítókkal is. A végső fogyasztóknak azonban súlyos egészségügyi károkat okoz, és nagyon sok mindent megtesz annak érdekében, hogy a termékei és az eredmények közötti összefüggéseket eltüntesse vagy ennek a jelentőségét látszatra minél kisebbre csökkentse. Az adatok erre egyértelműek és a jéghegy csúcsa feljebb még ebben a bejegyzésben is olvasható. </p>
<p style="text-align: justify;">Mi a teendő tehát egy világ sorsát szem előtt tartó befektető számára első körben?</p>
<p style="text-align: justify;">Értelemszerűen nem szabad megvenni, vagy ha már megvan: el kell adni a meglévő papírokat. A Coca-Cola (KO) mellett a szintén említett Pepsi (PEP) és a Snapple Group (DPS) papíroknak (és italoknak) a kukában a helye. Hasonló megfontolásból kerülni illik a legtöbb energiaital gyártót is, például a Monster-t (MNST). Fontos tudni azt is, hogy a Coca-Cola nem egyedüliként képviseli a márkát a tőzsdén. Egy korábbi leválasztás után az európai gyártás és forgalmazás egy külön vállalatba, a Coca-Cola Enterprises-ba (CCE) került, amelynek részvényeit szintén megtalálhatjuk – és elkerülhetjük – a New York-i Értéktőzsdén. Hasonló okokból érdemes kihagyni számításainkból a Coca-Cola Bottling (COKE) papírt a Nasdaq-on.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár a Coca-Cola elképesztő összegeket keres mások egészségkárosodásán, azért van remény. A cég a törzstermékeit tekintve most más évek óta csökkenő eladásokkal <a href="http://www.bloomberg.com/news/articles/2014-07-31/coca-cola-sales-decline-health-concerns-spur-relaunch" target="_blank">szembesül</a>, 2003 és 2013 között az eladások 20%-kal csökkentek. Ez köszönhető az egészségtudatosság megerősödésének és egy kicsit a szabályozás szigorodásának is – bár itt az elmaradás továbbra is hajmeresztő. New York-ban a hatóságok plakát kampánnyal igyekeztek felhívni a figyelmet az italok veszélyeire, és egyre több alkalommal fontolgatnak hasonló lépéseket a világ minden táján. Nagy-Britanniában a cukros italokra kirótt adóval <a href="http://www.vox.com/2016/3/17/11256594/jamie-oliver-soda-tax" target="_blank">próbálkoznak</a>. A finanszírozási és javadalmazási rendszerben szintén komoly nyomást helyezhetne a cégre, ha a szénbányászathoz hasonlóan ezen cég(ek) részvényeit is tömegesen adnák el a befektetők (Divestment). Ezt a lépést egy a tanároknak nyugdíjszolgáltatást nyújtó alap már 2007-ben <a href="http://www.politicalaffairs.net/tiaa-cref-says-coca-cola-not-socially-responsible/" target="_blank">megtette</a>. Történt ez az után, hogy az egyik legismertebb Social Index-ből is eltávolításra került a részvény. Még maga a Norvég Nyugdíjalap is napirendjére vette a papírok eladásának kérdését – igaz tette ezt inkább az Indiában tanúsított környezetkárosító vízgazdálkodása <a href="http://www.bizjournals.com/atlanta/stories/2006/07/17/daily16.html" target="_blank">miatt</a>. Átfogó kampány azonban ezidáig nem történt. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/coke_anti_ad.jpg" alt="coke_anti_ad.jpg" class="imgnotext" />Ha akár egy negatív szűrésű portfólióval vágunk neki az SRI világának, a Coca-Cola-nak és a hozzájuk hasonló szintén lévő élelmiszeripari vállalatoknak tehát semmi esélyük bekerülni. Emellett a pontszámok böngészése kevés, és a tényleges tevékenység, teljes életcikluson átívelő hatásait kell megvizsgálni. Még magasabb tudatosság esetén viszont már kifejezetten azokat a részvényeket kell keresni, amelyek tevékenysége társadalmi szinten is hasznos. Ha az egészséges táplálkozást nézzük, akkor például a Hain Celestial Group, United Natural Foods (minden hibája ellenére), az Amplify Snack Brands, vagy az Omega Protein Corporation. Azt nyilván nem szabad elfelejteni, hogy ezek cégek hasznosságát és értékeltségét sok más szempont szerint is vizsgálni kell, ezért ezek itt semmiképpen sem ajánlások. A felsorolt cégnevek persze a legtöbb embernek nem csengenek ismerősen, mert nem találkozunk százszámra a hirdetéseikkel, pedig érdemes utánuk nézni. Ez az ára a tudatos egészséges táplálkozásnak és a tudatos, egészséges portfólió felépítésének. Jár némi erőfeszítéssel, de megéri.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F03%2F17%2Fcoca-cola_baranyborbe_bujt_farkas_feketelista%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F03%2F17%2Fcoca-cola_baranyborbe_bujt_farkas_feketelista%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F03%2F17%2Fcoca-cola_baranyborbe_bujt_farkas_feketelista%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Coca-Cola: báránybőrbe bújt farkas (Feketelista)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/03/17/coca-cola_baranyborbe_bujt_farkas_feketelista#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8488972" border="0" /></a><br /></p>
részvény
élelmiszer
feketelista
egyéni
portfolioblogger
KO
PEP
kulcsindikátorok
CCE
COKE
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/obesity.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/02/15/uruguay_valoban_mintaorszag
Uruguay: valóban mintaország?
2016-02-15T12:04:34+01:00
2016-02-15T12:04:34+01:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">Decemberben bejárta a nemzetközi szaksajtót az a hír, hogy Uruguay közel 100%-ban (egészen pontosan: 94,5%-ban) megújuló energiával látja el a fogyasztókat, ráadásul ezt a nagyon magas arányt mindössze pár év alatt sikerült elérni. A kis dél-amerikai országot amúgy is sokan a „Kontinens Svájcaként” is aposztrofálják, ami nem teljesen alaptalan. Az életminőség, szabadságjogok, az üzleti környezet, egészségügy, oktatás mind nagyon magasan érvényesülnek itt a statisztikák szerint, legalábbis a környező országok átlagát tekintve mindenképpen kiemelkednek a mezőnyből. Elvileg tehát nem is lenne nagy meglepetés, ha az ország tele lenne napelemekkel és szélkerekekkel, miközben Nissan Leaf-ek hasítanának a parkok melletti sugárutakon. Mégsem ez a helyzet.</p>
<p style="text-align: justify;">Még nyitott szemmel is járva a megújuló energiával kapcsolatos tudatosság alig-alig jelenik meg a kis dél-amerikai ország utcáin és útjain. Elektromos meghajtású autót, plug-in hibridet, sőt akár még sima hibridet egyáltalán nem láttam, volt ugyanakkor közel 6 literes GMC pick-up monstrum, és AMG Mercedesekből jó pár (de nincs okunk irigykedni, az átlag sok éves, kicsi kínai, vagy jobb esetben japán autót használ, ha van neki egyáltalán). Töltőállomással egyáltalán nem találkoztam. Nagyon kevés ház tetején volt napelem, pedig a napsütéses órákból az év ezen szakaszában pláne nincs hiány. Szélerőmű parkot csak egyet láttam (a képen), nem messze Montevideótól, de még ennek a mérete és az egységek mennyisége is töredéke volt annak, amit mondjuk a Győr és Bécs közötti autópálya szakaszon láthatunk. A városokban, de még a falvakban sem gyakori látvány, hogy bárki is kerékpárral közlekedne, bicikli sávok nincsenek, és az Európában már megszokott, Bubi-hoz hasonló rendszerek sem léteznek, kivéve Montevideo egy kis részén. (OFF: az irodánk előtt egyébként van Bubi-pont, ha valaki kedvet érez a kipróbálásra). Szelektív szemétgyűjtéssel nagyon kevés helyen találkoztam, de általánosságban is: a szemétgyűjtés ugyan sokkal jobb helyzetben van, mint Dél-Amerika legtöbb helyén, kifejezetten tisztának azért nem nevezném Uruguay-t, pontosabban ez erősen helyfüggő: településenként és városonként is nagyban változhat az ezzel kapcsolatos helyzet. Összességében az országban járva nem látszik semmiféle átütő zöld forradalom, a látványos számok ellenére nyomai alig vannak a Németország vagy Dánia által mutatott útnak. <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-02-15_08_58_10.png" alt="screenshot_2016-02-15_08_58_10.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A hatalmas arány elsősorban nem a képeken látványosnak mutatkozó napelemekből, vagy szélerőművekből jön, hanem a vízerőművekből. Ezek tavalyelőtt – egy egyébként komoly esőzésekkel járó évben – az ország elektromos áram szükségletének 74%-át biztosították. Mivel ezeket még a hetvenes években, vagy azelőtt építették, az ország elektromos áram szükséglete eleve nagyon sokáig lényegében megújuló energiából származott. Aztán a kilencvenes évek, kétezres évek gyors gazdasági fejlődése, a turizmus felpörgetése, a klímaberendezések elterjedése mind gyors felfutást hoztak a szükségletekben, amit az ország 2001 óta kénytelen volt fosszilis energiahordozók segítségével kipótolni – egyre nagyobb és nagyobb arányban.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/uruguay_wind_energy_capacity.png" alt="uruguay_wind_energy_capacity.png" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A szél aránya a forrásoknál viszont nő, és egy évvel ezelőtt már a 13%-ot is meghaladta. Itt kezdődik a valódi forradalom Uruguay esetén, de a hangzatos számok a legtöbb esetben még mindig inkább ígéretet jelentenek csak. Az ígéretek azonban meglepően közeliek. A decemberi klímacsúcson Uruguay képviselője azt jelezte előre, hogy 2017 végére a szélenergia aránya eléri majd a 38%-ot, amivel a jelen állás szerint a szoros második helyre jönnének fel globális szinten (mindössze 5%-kal elmaradva a mintaállam Dánia mögött). A szélenergia elterjedését persze tovább segíthetik a kedvező környezeti adottságok, mint a jórészt sík terep, vagy a hosszú tengerpartok, ahol a szél gyakori jelenség. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-02-15_08_54_04.png" alt="screenshot_2016-02-15_08_54_04.png" class="imgnotext" width="502" height="552" /></p>
<p style="text-align: justify;">A szélenergia terjedését egy jól megtervezett és összehangolt kormányzati stratégia tette lehetővé. A megfelelő szektorban végzett (akár külföldi, akár belföldi tulajdonosi hátterű cégek) beruházásai 20 és 100% közötti szinten mentesülnek a társasági adótól (amelynek kulcsa egyébként fix 25% lenne). Emellett az elektromos áramkereskedelem területét liberalizálták, így a szolgáltatóknak könnyebb volt értékesíteni az áramot. A kapacitásbővítési igényeknél a nemzeti áramszolgálató nyílt, transzparens aukciókat tart. Mindezek következtében 7 milliárd dollár ömlött a kis ország megújuló energia szegmensébe alig 5 év alatt. Lényegében minden egyes évben a GDP 3%-át költhették el tiszta energia fejlesztésekre, ráadásul ezt szinte kizárólag a magántőke finanszírozta. További eredmény, hogy az elektromos áram ára a fogyasztók számára is érzékelhetően csökkent.</p>
<p style="text-align: justify;">A sikerekből az európai gyártók és fejlesztők is kiveszik a részüket. Két olyan cégnek is komoly részesedése van a piacon, amely régóta szerepel a figyelőlistánkon, illetve számos alkalommal ígéretes lehetőségként meg is említettük ezeket. Az egyik kedvencem, a többször is ajánlott Vestas egy kicsit ugyan későn kapcsolva, de múlt év harmadik negyedévében két fontos tendert is megnyert összesen 120 MW névleges kapacitású szélfarmokra. A Nordex már tavaly túllépte ezt a mennyiséget és hamarosan 170 MW-nyi átadott szélenergia névleges kapacitás fog szerepelni a neve mellett. Hogy ennek a nagyságrendjét Uruguay szempontjából érzékeltessem: a cég optimális esetben akár 180 000 háztartást is képes lesz ellátni árammal (összesen 3,3 millión élnek a határokon belül), és a névleges kapacitás a 2014 végéig meglévő egész országban lévő szélenergia közel negyedét jelenti! Zárójelben egyébként érdemes megjegyezni, hogy ugyanekkora mennyiség például a sokkal több fajlagos energiát felemésztő Egyesült Államokban csak mintegy 50 000 háztartás lenne képes ellátni. Létezik ugyanakkor egy másik perspektíva is. A két cég szempontjából a fejlesztések nagyságrendje eltörpül a teljes portfóliójukhoz képest. A Vestas üzemeltetés alatt lévő, 50 GW-nyi névleges kapacitása több mint négyszázszorosa az uruguay-inak, és a Nordex nagyobb mennyisége is csak a teljes átadott kapacitásuk 1,4%-át jelenti. A kis dél-amerikai ország tehát inkább egy pozitív példa, mint egy átlagos tőzsdei befektető számára a megváltás földje. Uruguay nem egy csoda, de nincs is rá szükség, a folyamatos és fanfároktól legtöbbször mentes fejlődés is bőven elegendő.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/56e4f-turbina-nordex-general.jpg" alt="56e4f-turbina-nordex-general.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="445" height="250" /></p>
<p style="text-align: justify;">A megújuló energia és a környezettudatosság – legyen szó állami, vagy akár városi, illetve céges, sőt: akár egyéni szintről – nem feltétlenül hozzáállás és kultúra függvénye, hanem lehet akár teljes mértékben száraz pénzügyi döntés is. Ez persze nem ideális, és én sem értek egyet teljesen ezzel a filozófiával, de ha van fejlődés ezáltal is, akkor ma már egy ideig a tiszte racionalitás, és profitérdek is megoldás lehet. Bármitől függetlenül, a tiszta energia ára a költségek és a kockázatok elemzése után mostanra nagyon erős alternatívát jelent a fosszilis energiahordozókkal szemben világszerte. Nyilvánvaló, hogy ez a globális szinten aktív részvények értékeltségében is testet ölt, ahogyan ezt a főbb piacokon az elmúlt években megtapasztaltuk.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F02%2F15%2Furuguay_valoban_mintaorszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F02%2F15%2Furuguay_valoban_mintaorszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F02%2F15%2Furuguay_valoban_mintaorszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Uruguay: valóban mintaország?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/02/15/uruguay_valoban_mintaorszag#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8392118" border="0" /></a><br /></p>
ország
energia
szélerőmű
portfolioblogger
VWS
NDX
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-02-15_08_58_10.png
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/01/13/a_kulcsindikatorokrol_a_mol_fenntarthatosagi_adatai_kapcsan
A Kulcsindikátorokról a MOL fenntarthatósági adatai kapcsán
2016-01-13T14:50:38+01:00
2016-01-13T14:50:38+01:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">A társadalmi hasznosság analízise, így az ESG (Environment, Society, Governance) elemzés potenciálisan a befektetési terület egyik leginkább szubjektív területe lehet. Amíg a hozam, kockázat és ezzel összefüggő változók értékei egyértelműek és legtöbbször viszonylag könnyen definiálhatóak, addig a Társadalom- és Környezettudatosság, csak úgy, mint a felelős vállalatirányítás sokkal inkább múlhatna az egyedi megítélésen. Nehéz megítélni, hogy pontosan mi az, ami a munkavállalóknak, helyi közösségnek és pláne a szélesebb értelemben vett társadalomnak hasznos egy adott vállalat tevékenységével összefüggésben. Például lehet, hogy egy vállalat transzparens és odafigyel arra, hogy munkavállalói között az esélyegyenlőség meglegyen, de termékei közben egészségkárosítóak. Vajon melyik a fontosabb szempont? </p>
<p style="text-align: justify;">Az ESG elemzés fejlesztői éppen ezért amennyire csak lehet igyekeznek időben és ágazaton belül (vagy akár kívül) egymással összehasonlítható adatokkal dolgozni. Ezek KPIs (Key Performance Indicators) néven futnak, amely gyűjtőnév nem egyedi találmány, és magyarul Kulcsindikátor szóval értelmezhető a leginkább. A nemzetközi szakirodalomban számos egymással párhuzamos rendszer és gyűjtés van, egységes lista éppen úgy nincs, mint ahogyan például a fundamentális elemzés értékelési vagy hatékonysági mutatói, illetve a technikai elemzés indikátorai esetén sincs. Ugyanakkor, ahogy a befektetés elemzés ezen területein is, itt is vannak erős párhuzamok és méltán szélesebb körben, gyakrabban használt mutatók. A kulcsindikátorok részletes információiról, teljes listáról, módszertani kérdésekről könyveket lehet megtölteni, ennek részleteire itt a blog keretein belül egyelőre nincs értelme kitérni, ha valakit ez érdekel, akkor érdemes megnézni az egyik legjobb, általunk is leginkább használt <a href="http://www.effas-esg.com/?page_id=206%20" target="_blank">útmutatót</a>, amit az <a href="http://www.effas.net" target="_blank">Európai Pénzügyi Elemzők Szervezete</a> (EFFAS) adott ki. Zárójelben jegyzem meg, hogy a hozzájuk tartozó <a href="http://www.effas.hu/index.php/mi-az-effas" target="_blank">diploma</a> egészen kiváló (noha alapbeállításként SRI-ről nemigen esik szó), érdemes elvégezni, nekem is sokat segített. Ha az olvasó más, hasonló listával és módszertani útmutatóval találkozik, az sem feltétlenül baj, az ESG elemzés nem egy tökéletesen integrált szakterület, így a lényeg elsősorban a következetesség az adatok összehasonlíthatóságánál. (kép forrása: effas.net)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-01-13_14_15_41.png" alt="screenshot_2016-01-13_14_15_41.png" class="imgnotext" /> </p>
<p style="text-align: justify;">A nyugati piacokon lévő részvények esetén egyre inkább jellemző, hogy részletes adatokat adnak ki az ismertebb kulcsindikátorokról. Itthon ez jórészt ismeretlen terület, mégis van olyan tőzsdei vállalat, amelyik komolyan veszi az ESG-t, és számos kulcsindikátor adattal szolgál a tevékenységével kapcsolatban. Ez a cég, a MOL, amely tevékenységéből adódóan a pozitív szűrésű SRI stratégiákkal működő portfoliókban nem vagy csak nagyon kis súllyal kaphatna helyet. Ugyanakkor bármely ágazatban is vagyunk, önmagában a mérés, és a fejlődésre való törekvés fontos. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nemcsak az segíti egy antilop csorda gyors előrejutását, ha az élen haladók gyorsak, de az sem jó, ha a csoport amennyire csak lehet együtt vágtat, és a közepén és hátul lévők is nagyobb sebességre kapcsolnak.</p>
<p style="text-align: justify;">A MOL a fenntarthatóság jelszavát jó pár éve, főként Mosonyi György korábbi vezérigazgató törekvései miatt vezette be. A cégnek ugyan nincs külön „Felelősségvállalási” vagy akár „Fenntarthatósági” Jelentése, de az <a href="http://molgroup.info/hu/befektetoi-kapcsolatok/penzugyi-jelentesek/eves-jelentesek" target="_blank">Éves Jelentésben</a> az utóbbi fogalom nem kevesebb, mint 105 alkalommal jelenik meg. Ez eleve nem kevés egy minden melléklettel, infógrafikával, táblázattal együtt 269 oldalas dokumentumban, de ha belevesszük, hogy a „nyereség” szó 116 alkalommal szerepel, akkor már láthatjuk, hogy a Társaság számára fontos kommunikálandó területről van szó. A közel egyező említés szám – még ha nem is ez a legszofisztikáltabb szemantikai analízis – utal arra, hogy közel ugyanolyan fontos a fenntarthatóság jelszava, mint a klasszikus részvényesi érték növelése. (kép forrása: mfor.hu)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/mosonyi.jpg" alt="mosonyi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="166" height="249" /></p>
<p style="text-align: justify;">A vállalat a <a href="https://www.globalreporting.org/information/about-gri/Pages/default.aspx" target="_blank">Global Reporting Initiative</a> ajánlásait, és az általuk kidolgozott kategóriákat, és kulcsindikátorokat használja. Ennek éppen a fentiek miatt van jelentősége, mivel sok cég használja ugyanezt a rendszert, és ágazaton belül, illetve az időbeli változások és trendek is könnyen kimutathatóak. A <a href="https://www.globalreporting.org/information/sustainability-reporting/Pages/gri-standards.aspx" target="_blank">GRI sztenderdek</a> egy kicsit olyanok, mint a számviteliben az IFRS, nemzetközileg elfogadott <a href="https://www.globalreporting.org/resourcelibrary/GRIG4-Part2-Implementation-Manual.pdf" target="_blank">részletes szabályzat</a> arra nézve, hogy a jelentés output-jai pontosan milyenek legyenek, és arra is van részletes útmutatás, hogy miként kell ehhez eljutni. Ugyanakkor felismerve, hogy nincs két ugyanolyan cég, ad annyi rugalmasságot a jelentések készítőinek, ami által – ha megvan részükről a szándék – hasznosság szempontjából értelmezhető és perspektívába helyezhető adatokat lehet létrehozni. Persze a GRI még emellett is egy doboz, amiből mindenki azt vesz ki, amit akar: vagyis nem kötelező (és minden bizonnyal nem is megvalósítható) minden egyes adatot felhasználni. A MOL sem alkalmaz mindent, ez amúgy sem minden esetben indokolt. Az olajcég ebben is nyílt lapokkal játszik, az ún. <a href="http://molgroup.info/en/sustainability/report-and-data/materiality-framework" target="_blank">Materiality Assessment</a> során kiválasztják a releváns kulcsindikátorokat aszerint, hogy belső és külső stakeholder-ek szempontjából mennyire fontosak. Ez ugyan nem „rocket science”, mert valamennyire szubjektív értékítéleten alapulnak, de nagyjából jól megállapítható, hogy mi az igazán lényeges. (a kép forrása: molgroup.info) </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/materiality_of_relevant_topics.png" alt="materiality_of_relevant_topics.png" class="imgnotext open-in-modal" width="566" height="446" /></p>
<p style="text-align: justify;">Nézzünk meg pár példát a MOL említett Éves Jelentése alapján. Egy olyan integrált olajcégnem, amelyben definíció szerint is van ún. downstream üzletág, azon belül is kiterjedt benzinkúthálózat, elsősorban nem is a saját, hanem az általuk értékesített termékek teljes üvegházhatású gáz kibocsátását érdemes elsősorban vizsgálni. Ezt természetesen a GRI rendszere is felismeri, és három szinten definiálja a kibocsátást, továbbá mindegyikhez, így az értékesített termékekkel együtt meglévő üvegházhatású gáz mennyiségre is önálló kulcsindikátort határoz meg (GRI: G4-EN16 kóddal jelölve). A MOL esetén ez 55,7 millió tonna CO2 egyenértéket jelentet 2014-ben. Összehasonlításként: egy átlagos autó egy évben 3,5 tonna CO2-t juttat a légkörbe. Időbeli trendet elnézve az utóbbi két évben érdemi, közel 7%-os visszaesés történt, a MOL által előállított termékek és az előállítás házon belüli folyamata kevesebb káros anyagot juttat a levegőbe. Elemzői szemszögből persze az az érdekes, hogy ez az adat is perspektívába kerüljön. A leginkább logikus összehasonlítás az árbevétellel esetleg az EBITDA-val, vagy általában az értékesített mennyiséggel van összefüggésben. A GRI-nak is van erre külön definiált mutató irányvonala, de a MOL ezt külön nem alkalmazza. A közvetlen hatékonyságot viszont számolják, egészen pontosan a termeléshez igazított fajlagos energiafelhasználást, illetve egyes üvegházhatású gázok (SOx, NOx, CO2) számolják. A legtöbb helyen van érdemi javulás az elmúlt pár évben is, de vannak olyan fenntarthatóság-hatékonysági mutatók, ahol enyhe romlás tapasztalható (például az INA-val számolt CO2 termelésre vetített mértéke), vagy a fajlagos vízfelhasználás – itt megint az INA rontja az összképet. (adatok forrása: molgroup.info)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-01-13_14_34_10.png" alt="screenshot_2016-01-13_14_34_10.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Szintén erős következetesség figyelhető meg a humán erőforrás területen lévő kulcsindikátorok területén, bár itt az Éves Jelentésbe nem kerültek bele olyan mélységben adatok, mint amikkel egyébként a Társaság rendelkezik. A GRI részletesen leírja például, hogy a nők (és egyéb társadalmi csoportok) aránya az egyes menedzseri szinteken, illetve bizottságokban miként lehet nyilvántartva (GRI: G4-LA12). A MOL azonban a jelentésben csak annyit ír, hogy általában a vezetői posztokon milyen a nők aránya (20% közeli, ami nem túl magas, de érdemes hozzátenni, hogy szinte hajszálpontosan megegyezik az összes munkavállaló hasonló arányánál). Pedig a vállalat általánosságban a felsővezetéshez kötődő döntéshozó testületeknél is értelemszerűen nyilvántartja ezt az adatot (ami lényegében nulla), és a HAY kategóriák alapján is tisztában van ezekkel és közli is ezeket (egy sor más adat mellett). A legmagasabb szinteken (HAY 24 és efelett) a hölgyek aránya egyébként 8,5%, ami eleve nem túl magas, ráadásul még alacsonyabb is, mint 5 éve. A lelkiismeretes adatgyűjtés ellenére az utóbbi években egyáltalán nincs említésre méltó progresszió ezen a területen az olajtársaságnál. <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/mol_gender_10-14.png" alt="mol_gender_10-14.png" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="300" /></p>
<p style="text-align: justify;">Összességében a magyar vállalatok példát vehetnek a MOL fenntarthatósági adatairól, a kulcsindikátorok széleskörűségéről, a szöveges értékelés mélységéről, és általában a hozzáállásról. Ettől függetlenül a vállalat a mi pozitív szűrésű listánkra főként az ágazat miatt nem kerülhet fel, de maga a jelentés oldal kiváló alapul szolgál az ESG-hez más cégeknek is.</p>
<p style="text-align: justify;">Az is fontos, hogy bár a GRI rendszere kiterjedt, nem lehet minden érthető igyekezet ellenére nem lehet mindent felmérni vele, ami társadalmi szempontból hasznos. A kvantitatív információk mellett a kvalitatív információknak is van szerepe. A kulcsindikátorok a bejegyzés elején említett objektivitási problémát teljes mértékben eddig még sehol sem tudták megoldani, ugyanakkor mára használatuk elengedhetetlen része az ESG elemzéseknek és az SRI befektetők számára bázisul szolgálnak.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p> </p>
<p>---</p>
<p> </p>
<p>Ha még nem tette érdemes feliratkozni <a href="http://bluemorphoinvestments.hu/hirlevel" target="_blank">Hírlevelünkre</a>, ahol rendszeresen osztunk meg információkat nemcsak hazai, hanem nemzetközi részvények Társadalom- és Környezettudatossága kapcsán.</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F01%2F13%2Fa_kulcsindikatorokrol_a_mol_fenntarthatosagi_adatai_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F01%2F13%2Fa_kulcsindikatorokrol_a_mol_fenntarthatosagi_adatai_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2016%2F01%2F13%2Fa_kulcsindikatorokrol_a_mol_fenntarthatosagi_adatai_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Kulcsindikátorokról a MOL fenntarthatósági adatai kapcsán"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2016/01/13/a_kulcsindikatorokrol_a_mol_fenntarthatosagi_adatai_kapcsan#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8268312" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
energia
részvény
portfolioblogger
női_egyenjogúság
Magyarország
MOL
kulcsindikátorok
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2016-01-13_14_15_41.png
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/12/14/a_parizsi_klimaegyezmeny_es_hatasai_a_penzugyi_piacokra
A Párizsi Klímaegyezmény és hatásai a pénzügyi piacokra
2015-12-14T02:52:59+01:00
2015-12-14T02:52:59+01:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">Az elmúlt bő két hét a Párizsban tartott nemzetközi klímakonferencia körül forgott. Akik követték közösségi oldalakon lévő aktivitásunkat, tudják, hogy #COP21 hashtag mellett mi is folyamatosan tettünk közzé ezzel kapcsolatos információkat. Nem véletlenül, hiszen a tét nem kicsi: az emberiségnek gyakorlatilag teljes körű, globális szintű összefogással kell megállítania egy olyan folyamatot, amihez hasonlóval még soha sem kellett szembesülnie. Az eseménysorozat a hivatalos értékelések szerint sikerrel zárult, de ahhoz, hogy megértsük mi történt, mennyire volt hatékony az ottanu munka, mik lehetnek a következmények és milyen változások várhatóak a pénzügyi piacokon ennek hatására, el kell mélyedni a részletekben. Ezt teszem meg most ebben a bejegyzésben.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/cop21_0.png" alt="cop21_0.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az előzetesen kommunikált cél az volt, hogy olyan nemzetközi szintű vállalásokat lehessen összehozni, amivel a globális átlaghőmérséklet emelkedést sikerül majd 2 celsius fok alatt tartani. Ez elsőre nem tűnik soknak, de ez az a szint, ami felett a klímaváltozás nagy valószínűséggel végleg kontrollálhatatlanná válik. Már a mostani tizedekben mérhető átlaghőmérséklet emelkedés is elképesztő változásokat hozott az időjárásban, amely eddig is százmilliók életére hatott ki. A gleccserek olvadása és folyók kiszáradása az ívóvízkészleteket tünteti el, a hőhullámok számtalan gyengébb keringési rendszerű és idős ember életét követeli minden évben, az áradások elképesztő károkat okoznak, és a tengerszint emelkedése már most milliók lakhelyét veszélyezteti. Ahogy az átlaghőmérséklet növekszik, az egyre szélsőségesebb hatások exponenciális módon kezdenek el megváltozni, ráadásul bolygónk klímájának bonyolultsága miatt modellezni is nehéz, hogy mi mire és milyen erővel hat. </p>
<p style="text-align: justify;">A Párizsi Egyezmény egyik leginkább látványos eredménye az, hogy nemcsak a sokat emlkedett 2 fokos változás alatti célt, hanem a 1,5 fokos maximális változást is külön nevesíti. Ugyanakkor ezt a számot csupán egy célkitűzésként írják le, és semmilyen konkrétum nem olvasható ezzel kapcsolatban. Itt abban kell, vagy kellene bíznunk, hogy a küldöttek nem egy üres kommunikációs trükköt vetettek be, hanem a realitások talaján maradtak és ezt tényleg komolyan gondolják. A másik nagy eredmény a fejlett és a fejlődő országok közötti érdekszakadék áthidalása lehet. A probléma lényege, hogy amíg gazdag nemzetnek megvannak a az erőforrásaik a környezetkímélő technológiák átállására, a szegényebbeknek ehhez nincs pénze és ha mégis megoldják valahogy, akkor esélyünk sincs felzárkózni a lakosságuk életszínvonalát tekintve a világ szerencsésebbik feléhez. Eközben ráadásul a klímaváltozás negatív hatásait elsősorban nekik kell elviselniük és kezelniük. A megoldás végül az lett, hogy a fejlett országok egy éves 100 milliárd dolláros tőkeinjekciót juttat a fejlődők felé, amely részben közpénzekből, részben magánfinanszírozás útján állít össze. Ez soknak tűnik, de ha belevesszük, hogy az egész világon évente ennek az összegnek akár a huszonötszörösére is <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/09/25/zold_kotvenyek_egy_piac_robbanas_elott" target="_blank">szükség lehet</a> csak az átálláshoz, és akkor még a károk miatti költségekről nem is beszéltünk. Egy lépés a pozitív irányba, de valószínűleg nem elég.<br /><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/o-climate-summit-570.jpg" alt="o-climate-summit-570.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A legfontosabb hosszútávú kézzelfogható cél viszont az lett, hogy az elfogadott dokumentum szerint a század második felére minden egyes országnak karbonsemlegessé kell válnia. Ez azt jelenti, hogy vagy nem szabad egyáltalán CO2-t kibocsátania az energiamix által, vagy azt valamilyen módon meg kell váltania, illetve természeti erőforrásai által el kell nyelnie. Persze ez még messze van, de a vízió világos: az olaj-, szén- és gáz alapú erőműveknek, fűtésnek, sőt még a közlekedésnek is szinte teljesen el kell tűnnie, és jelen sorok olvasói közül lesznek olyanok, akik ezt a saját a szemükkel fogják látni. Ráadásul fontos tudni, hogy a legtöbb ország által már korábban vállalt kötelezettségek (pl. Kína 2030-ra 20%-ban már csökkenti a kibocsátást, Európa addigra az 1990-es szint 60%-án lesz, stb.) összessége ennél kevesebbet ír elő, így lényegében a következő évtizdek a megújuló energiára történő radikális átállásról kell, hogy szóljanak (lásd az alábbi ábrát). Ambíciózus célok, de a nagy kérdés a számonkérhetőségben és a betarthatóságban van. Ebben pedig alapvető hiányosságok vannak. Szerencsére a bizottságok egy viszonylag transzparens és öt éves áttekintési kötelezettségekre épülő rendszert is bevezetnek. Az egyes országoknak legközelebb 2020-ban részletesen be kell számolniuk az elért eredményekről, és a nemzetközi közösségnek erre kell és lehet is majd reagálni.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/global_co2_emissions_graphic.jpg" alt="global_co2_emissions_graphic.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="609" height="421" /></p>
<p style="text-align: justify;">Mindent összevetve annyi bizonyosan kijelenthető, hogy a Párizsi Egyezmény semmiképpen nem elegendő ahhoz, hogy az emberi tevékenység miatti klímaváltozást megfékezze. Nincs elegendő konkrétum, elég erős vállalás, és megfelelő biztosítékrendszer mögötte, még ha mindegyik területen volt is előrelépés. Mégis van okunk az optimizmusra. Egyrészt a történelem során először fordult elő, hogy a Föld teljes lakossága egyetért egy globális probléma létezésében, és megteremtette a megoldás kereteit, illetve első lépéseit is, méghozzá szinte teljesen egyhangú döntés mellett. A szombati napra ötven és száz év múlva is emlékezni fognak a történelemkönyvek. A döntéshozók megértették, hogy a problémakör olyannyira komplex, hogy mindehhez csak egy folyamat keretében lehet megoldást találni. A gazdasági és környezeti tényezők – sok más társadalomtudományi területhez, így a tőzsdékhez hasonlóan is – egy komplex, visszacsatolásokkal teli rendszert képeznek, ezért rugalmasan kell reagálni minderre. Ez a fő oka az öt éves periódusokkal teli rendszernek.</p>
<p style="text-align: justify;">Más szóval, egyelőre nem akarták bevenni a várat, legalábbis nem rohanták azt meg teljes erővel. Egyelőre csak a kaput akarták kinyitni, és ezt sikerült is. Óvatos, bölcs és megfontolt döntés. Ugyanakkor egy sajátságos kockázatot rejt magában. Azzal, hogy nincs kierőszakolt döntés, kockáztatják azt, hogy a kapu ismét becsukódik, mielőtt a hadsereg dandárja átjut rajta és el tudja foglalni a várat. Ha ugyanis a későbbiekben a klímaváltozás hatásai durvábban hatnak a szegény és feltörekvő országokra, az ottani instabilitás miatt az elköteleződés megszűnhet. A Párizsban megalkotott ugyan rugalmas, de törékeny rendszer megköveteli, hogy az elköteleződés minden fontos ország esetén megmaradjon. Szándékosan extrém példa: ha Kína esetén a lemaradott rétegek két évtized múlva megdöntik az aktuális hatalmat, mert nem tudják megengedni maguknak a megújuló energiára való átállást és ismét beizzítják a hőerőműveket, senki nem tehet semmit, és még igazi kötelezettségvállalásra sem lehet hivatkozni. Csak úgy, hogy ha az Egyesült Államokban a Republikánusok olyan elnökjelöltjét választják meg a Középnyugat fegyvermániásai, aki nem „hisz” az emberi tevékenység miatti klímaváltozásban, a vállalások ott is összeomolhatnak. A kockázat tehát nem kicsi.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/opengatefortress.jpg" alt="opengatefortress.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="545" height="313" /></p>
<p>Hogyan hat mindez a befektetéseinkre?</p>
<p style="text-align: justify;">A hatások mindenképpen hosszútávúak, ugyanakkor elsöprőek is egyben. Ha csak nem történik globális szintű, számos társadalmat érintő összeomlás, akkor a szénhidrogén alapú energiatermelésnek most már szó szerint meg vannak számlálva a napjai, a szén-olaj-gáz hármas mindegyiknek jelentős része a „földben fog maradni”. Innentől fogva nem árt valamennnyi befektetőnek a tudatában tartani, hogy ha a hagyományos energia ágazatok bármelyikéből vesz részvényt, annak az értéke a nullához tart. Ez ugyan hozhat némi (nem is etikus) rövid és középtávú profitot, de ahogy megyünk előre az időben, ennek esélye is csökken. Most már a gazdasági racionalitás is ezen papíroknak az eladását indokolja (kivéve, ha az idők szavát követve átalakulnak).</p>
<p style="text-align: justify;">Ráadásul hiába beszélünk 35 évről (esetleg többről) a szennyező energia kivezetéséről, az árfolyamok összeomlása sokkal hamarabb várható. A szén lassú térvesztése pár éve indult meg az Egyesült Államokban, és még mindig 29% az aránya, de az árfolyamok a bevételek visszacsúszása és a margin-ok összeomlása miatt 96% körüli mértékben veszítettek az értékekből alig több, mint 7 év alatt. A vasúti szállítás ugyanitt a negyvenes évek közepére érte el a csúcsát, de a befektetők addigra már tudták, hogy az autók terjedése meg fogja változtatni a közlekedési szokásokat. A vasúti részvények indexe alig tizedét érte az 1929-es csúcsnak, miközben a teljes részvénypiac addigra már ledolgozta a visszaesés jó részét (lásd az ábrát). És igazuk is lett: a következő szűk két évtizedben a 770 milliós vasúti személyszállítási adat 298 millióra zuhant vissza. Az elővárosi vasúti közlekedés az ötödére zuhant vissza. A befektetők ezt nem várták meg, és ugyanezt fogják tenni az olaj és gáz részvények esetén (a szén esetén pedig lényegében ezt már meg is tették).<br /><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/chart12.jpg" alt="chart12.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az igazán radikális változás viszont az alternatív energia területén várható. Short ügyletekkel ugyanis (tőkeáttétel nélkül) maximum 100%-ot lehet keresni. Tekintve azonban, hogy a nem fosszilis energiahordozók aránya még mindig 90% környékén van, a tiszta energia a népesség növekedését és emelkedő igényeit tekintve legalább tizenhatszorosára fog nőni a következő évtizedekben. Az érintett ágazatokban azonban ez nem egyenlően „elosztva” fog végbemenni, ráadásul a befektetők itt is idejekorán fogják beépíteni az árfolyamokba a jövőre vonatkozó vélekedéseiket (ahogy ezt például a napenergia kapcsán már láttuk). Emellett több konszolidációs hullám is várható, vagyis a gyengébbek ki fognak hullani a versenyből. Így összességében Párizs után még inkébb megéri a nap-, szél- vízenergia papírokat venni, hiszen feléjük lejt a pálya, de csak egy széleskörű, rugalmasan kezelt portfólióban, az eladósodottságot folyamatosan monitorozva. A legdurvább növekedés egyébként a közlekedésben várható (hiszen itt a legnagyobb az elmaradás), így árazás függvényében az ebben érintett, tiszta energiát átalakítani képes cégek papírjait érdemes túlsúlyozni. Ezekről a későbbiekben még lesz szó.<img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/energymix2050.jpg" alt="energymix2050.jpg" class="imgnotext" /> </p>
<p style="text-align: justify;">A Blog-on (ha csak nem történik valami nagyon rendkívüli a világban) idén ez volt az utolsó bejegyzés. Az ünnepek előtti és közti napokon a főbb SRI eseményekről és tudnivalókról a <a href="https://www.facebook.com/BlueMorphoInvestments" target="_blank">Facebook oldalunkon</a> mindenképpen beszámolunk, így érdemes azt követni addig is. Kellemes Ünnepeket!</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F12%2F14%2Fa_parizsi_klimaegyezmeny_es_hatasai_a_penzugyi_piacokra%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F12%2F14%2Fa_parizsi_klimaegyezmeny_es_hatasai_a_penzugyi_piacokra%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F12%2F14%2Fa_parizsi_klimaegyezmeny_es_hatasai_a_penzugyi_piacokra%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Párizsi Klímaegyezmény és hatásai a pénzügyi piacokra"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/12/14/a_parizsi_klimaegyezmeny_es_hatasai_a_penzugyi_piacokra#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8170742" border="0" /></a><br /></p>
energia
napelem
szén
szélerőmű
portfolioblogger
COP21
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/cop21_0.png
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/12/07/capella_education_eselyelvu_oktatas_ovatos_vezetessel
Capella Education: Esélyelvű oktatás, óvatos vezetéssel
2015-12-07T00:41:12+01:00
2015-12-07T00:41:12+01:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">Gyakran hangoztatott közhely hogy tanulás a legjobb befektetés. Számos olyan fejlett országban azonban a világon, amely csak a gazdagoknak tudja biztosítani a megfelelő színvonalú oktatást. Az Egyesült Államok éppen egy ilyen hely. A kritikusok szerint a gazdasági és társadalmi elit, sőt még a felső középosztály is képes önmagát újratermeli generációról generációra nem kis részben azáltal hogy a legjobb egyetemekre íratják be gyermekeiket. A statisztikák ezt jórészt <a href="http://www.brookings.edu/research/reports/2013/06/13-facts-higher-education" target="_blank">vissza is igazolják</a>. Eleve igazságtalan, hogy egy-egy ember teljes életét <a href="http://hub.jhu.edu/2014/06/02/karl-alexander-long-shadow-research" target="_blank">milyen mértékben</a> befolyásolja, hogy hova született, miközben az eredendő képességeik között nincs különbség.</p>
<p style="text-align: justify;">Erre talán a cinikusabbak egy vállrándítással azt válaszolhatnák, hogy az élet maga is igazságtalan. Nyilván azt sem várhatjuk el két lábbal a földön járva, hogy minden tényezővel együtt azt hihessük: mindenki egyenlő lesz. Az embereknek különböző képességeik, tehetségük, szorgalmuk és néha szerencséjük van, így egy piacgazdaságban természetes, hogy nem ugyanakkora lesz a vagyona és jövedelme az egyes embereknek. A különbségek leküzdése, és az anyagi javak megszerzése pedig fontos motiváció az értékteremtésre (is). Ez elvileg még akkor is előreviszi a gazdaságot, ha egyeseknek többszörös erőfeszítésbe kerül már egészen fiatalkorban, hogy hasonló eredményeket érjenek el, mint mások.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/99-1percent.jpg" alt="99-1percent.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Azonban van olyan <a href="http://www.voxeu.org/article/effects-income-inequality-economic-growth" target="_blank">kutatás</a>, amely szerint a közepesen és magasan fejlett társadalmakban egy bizonyos szintű egyenlőtlenség már káros a gazdasági növekedésre, ami már 5 éves távlatban is 1,1%-os visszaesést (vagy jobb esetben ennyivel alacsonyabb növekedést) jelent ha akár csak annyi változás történik <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_income_equality" target="_blank">egy ország jövedelmi egyenlőtlenségeiben</a>, mint amennyi nagyjából Finnország és Norvégia között van. Márpedig mindkét északi társadalom úgy él a fejünkben, mint ahol nagyjából egyenlő módon, erős szociális rendszer és jól működő gazdaságok miatt nincsenek szembetűnő vagyoni és jövedelmi különbségek. Elképzelhetjük, hogy az ennél is nagyobb negatív eltérések milyen károkat okozhatnak.</p>
<p style="text-align: justify;">Számos ország a világon ezt úgy próbálja megoldani, hogy még a felsőoktatást is díjmentesség teszi. Mások azzal próbálkoznak, hogy a tandíjakhoz különböző támogatási rendszereket és tanulmányi hitelek rendszerével igyekeznek segíteni a diákokat, akiknek fizetniük kell, legyen szó magán vagy közintézményekről. Ez a helyzet a legnagyobb OECD országban, az Egyesült Államokban is. Itt a finanszírozása az egyre drágább felsőoktatásnak akár egy egész életre szóló eladósodásba is hajszolhatja a fiatalokat. Beszédes az alábbi ábra, amely megmutatja, hogy a 2008-ban eszkalálódó válság után ugyan a jelzáloghitelek és a hitelkártya adósságok nagymértékben visszaestek, a diákhitelek évről évre hatalmas ugrásokkal közelítik a sztratoszférát. Ezek összege tíz év alatt több, mint háromszáz százalékkal emelkedett. Mára egy átlagos háztartás diákhitele meghaladja a 25 000 dollárt (közel 7,3 m Ft). Ezek összessített nagysága több, mint az autóhitelek és a hitelkártya adósságok összege és nemrég az 1000 milliárd dolláros összeget is túllépte.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/studentdebt_2.gif" alt="studentdebt_2.gif" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A nagy üzletből számos vállalat kiveszi a részét, és sokan teszik ezt etikátlan módon, vagy legalábbis úgy, hogy az egyenlőtlenség ellen aligha tesznek bármi érdemlegeset (hozzá kell tenni: az olyan nagy Ivy League egyetemek mint például a Harvard vagy a Columbia már nem számít fel tandíjat és ellátási költségeket azoknak a diákoknak, akik családjának az éves bruttó jövedelme 60 000 dollár alatt van, persze a sikeres bejutás már egy másik kérdés). Persze sokaknak így is elérhetetlen álom marad valamelyik elit (Ivy League) egyetem, de sok kevésbé ismert profitcélú felsőoktatási intézmény igen gusztustalan módon igyekszik rájátszani ezeknek az embereknek az elkeseredésére. Erre mutat példát a híres John Oliver-féle Last Week Tonight egyik része, ami az alábbiakban is megnézhető. </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="425" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/P8pjd1QEA0c" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p style="text-align: justify;">Vannak azonban olyan vállalatok is, amelyek kifejezetten a származás és a szülők jövedelme miatti egyenlőtlenségek eltüntetését tartják a szem előtt, miközben képesek magas hatékonyságot megvalósítani, elérhető költségek mellett. Ezek egyike a Capella Education. A Capella eleve magasra teszi a mércét és a diákoknak több mint háromnegyede mester fokozat vagy a doktori cím elérésén fáradozik. Nagyobb a súlya a társadalomtudományoknak, de az egészségügynek és a technológiának is van érdemi részesedése a tortából. Az igazán érdekes adatokat azonban akkor kapjuk meg, amikor a közel 37 000 tanuló <a href="http://s2.q4cdn.com/585385277/files/doc_downloads/Q4-2015_Fact-Sheet_final.pdf" target="_blank">statisztikáit</a> böngésszük. Az átlagos életkor 39 év, és a diákok 93%-a részidőben végzi a képzéseket (a legidősebb diák 91 éves!). Ez jól jelzi, hogy a felnőttkori tanulás, a sokak által helyesnek tartott „lifelong learning” valósul itt meg a gyakorlatban. Emellett itt az a jellemző, hogy már a saját lábukra állt emberek szeretnének tövábbfejlődni. A tanulók háromnegyede nő, ami mindenképpen utal arra, hogy nincs irányukban hátrányos megkülönböztetés, bár a jelenség <a href="http://www.forbes.com/sites/ccap/2012/02/16/the-male-female-ratio-in-college/" target="_blank">kezd országossá válni</a>: mára a felsőoktatásban résztvevők 56%-a hölgy. Figyelemre méltó egyébként az is, hogy a Capella Egyetem oktatói állományának 57%-a szintén a nők közül kerül ki, tehát a cég a magas presztizsű és jövedelmű állások esetén sincs hátrányos megkülönböztetés. Az oktatók közel kilenc tizede egyébként doktori fokozattal rendelkezik. Bár a felsővezetés és az igazgatótanács is inkább az unalomig ismert fehér középkorú férfi összetételről árulkodik, de itt azért két-két hölgy, illetve szinesbőrű tag is helyet kapott.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/capella081313.jpg" alt="capella081313.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="449" height="294" /></p>
<p style="text-align: justify;">A diákok 54%-a nem fehér, így a kisebbség körei közül kerül ki. Hogy nem az elit küldi ide a gyermeikeit az abból is látszik, hogy a diákok 84%-a vesz igénybe valamilyen pénzügyi segítséget. Még egy érdekes statisztika: a tanulók 13%-a a katonaság kötelékébe tartozik, veterán, vagy legalábbis egy háztartásban él valamelyikükkel. Ez azért fontos, mert akik korábban a hazájukat szolgálták, így új esélyt kaphatnak ahogy visszatérnek a civil életbe. A nehezebb helyzetű rétegeket és kisebbségeket az is segíti, hogy a költségek alacsonyak és transzparensek tudtak maradni, a Capella-nal megvalósult a tényleges esélyelvű oktatás. Ezt a tanulók is aláhúzzák, akik egyébként elégedettek az egyetem szolgáltatásaival és minden egyes kategóriában magasabb pontszámot adtak a Capella-nak, mint az országos átlag. A céget egyébként az ágazat egészéhez hasonlóan érte <a href="http://www.help.senate.gov/imo/media/for_profit_report/PartII/Capella.pdf" target="_blank">kritika</a> azzal kapcsolatban, hogy a bevétel nagy része állami támogatásokból érkezik, miközben sokat költenek marketing-re és a nyereség is nagy. Ugyanakkor a költségek még így is jóval, akár harmadával alacsonyabbak, mint sok más egyetemen, és a tanulmányi hitelek elmaradása fele az ágazati átlagénak. Más szóval: itt agresszív eszközökkel nem kergetik bele a potenciális ügyfeleket egy adósságcsapdába felelőtlen ígéretekkel.<br /><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/nsse_benchmark.gif" alt="nsse_benchmark.gif" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ehhez hozzájárul, hogy a különleges összetételű, lehetőségű és igényű ügyfélréteget a leginkább az online tanulás révén lehet kiszolgálni. A kurzusokat így a neten keresztül és jórészt rugalmas időbeosztás szerint, aszinkron módon lehet igénybevenni a legtöbb esetben. Ez nemcsak jelentős költségcsökkentést jelent mind az egyetem, mind a tanulók számára, de a kevesebb szükséges épület, és az utazással megspórolt károsanyag kibocsátás révén környezetvédelmi szempontból is komoly jelentőségű. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy ennek ellenére a cég sem belső folyamataiban, sem kommunikációjában nem tesz túl sokat a környezetvédelem kapcsán. Annak ellenére, hogy különösebb szégyellnivalója a Capella-nak egyáltalán nincs a Felelősségvállalással kapcsolatos oldalak és dokumentumokban alig esik szó károsanyag kibocsátásról, vagy akár hulladékkezelésről.</p>
<p style="text-align: justify;">A hasonló területen a vállalat sokkal inkább koncentrál a lemaradottak felzárkoztatására és a helyi közöséggekkel ápolt kapcsolatokra. Ez annyiban mindenképpen pozitív, hogy a cég jelzi: nem akar több lenni, mint amit elért, és arra koncentrál amiben a legjobb. A Társadalmi pontszámom így még magasabbak lesznek, mint az amúgy átlag feletti Környezetvédelmiek, de ez még nem minden. Felelős Vállalatirányítás terén ugyanis az ebből a szempontból amúgy is erős amerikai piac krémjéhez tartoznak. Egy fontos adat: a fő döntéshozó testületnek számító igazgatóság 12 tagjából 8 független. Ráadásul szó sincs arról, hogy nagy cégek vezetői egymásnak passzolnák át a bársonyszékeket valódi hozzértés nélkül. A külső tagok mindegyike vagy oktatási, vagy online téren komoly tapasztalatokkal bíró szakember. Összességében elmondható, hogy a Capella Education mind az összes céghez képest, mind az ágazatában magas értéket vesz fel a többiekhez képest ESG elemzés oldaláról. Ráadásul, ahogy az <a href="https://dl.dropboxusercontent.com/u/44304910/Ágazatok%20ES%20alapján%20történő%20jellemző%20értékelése.pdf" target="_blank">alábbi listánkon</a> is látjuk, ez a terület önmagában is fontos, maga az ágazat eleve erősen vizsgázott.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy megszokhattuk az SRI filozófia mellett természetesen meg kell nézni a klasszikus fundamentumokat is. Itt az egyik leginkább szembetűnő tény a pár nap híján két éve megvalósut <a href="http://www.capellaeducation.com/investor-relations/stock-price-and-dividends/default.aspx" target="_blank">stabil osztalékfizetési politika</a>. Ez a jelenlegi árfolyamon ugyan csak alig több, mint 3%-ot jelent, de ezt 50% alatti osztalékfizetési ráta jelzi az óvatosságot és azt, hogy a részvényben ebből a szempontból még komoly tartalékok vannak. A cég döntéshozói ismerik a mértékletességet és csak addig a pontig mennek el, ameddig nem kell túlzott kockázatot vállalni. A ki nem fizetett osztalékok mellett az egyéb tartalékokból (a cég eladósodottsága alacsony, de méretéhez képest komoly készpénzmennyiséggel rendelkezik) érdemi szintű beruházások is megvalósulnak minden évben, egy meglévő pálya mentén. Némi fejvakarásra azért ad okot, hogy a cég bevétele ennek ellenére évek óta nem nő, de az értékeltség amúgy is sokkal inkább egy klasszikus value stratégia számára lehet érdekes. A részvény ugyanis minden mutatóban enyhén alulértékeltnek számít abszolút szinten és peer-to-peer összehasonlításban is, legyen szó a P/E, P/S, EV/EBITDA stb. értékekről. Ez pedig egy ilyen stabil cég esetén ritkasának számít. Az árfolyam grafikonra ránézve azonnal látszik, hogy ez elsősorban az idei esésnek köszönhető, aminek során az árfolyam lényegében megfeleződött az év eleje óta. Ha valaki nem nagyon hosszútávú befektető, akkor érdemes csak lassan vásárolni, főleg ha a nagy októberi eső napot sikerült már ledolgozni, amikor is a menedzsment a negyedéves számokkal együtt óvatos előretekintést <a href="http://finance.yahoo.com/news/capella-educations-q3-earnings-line-140402172.html" target="_blank">tett közzé</a>.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/cpla_1512.png" alt="cpla_1512.png" class="imgnotext" width="613" height="273" /></p>
<p style="text-align: justify;">Összességében egy tudatos befektetőnek hosszú távon nagyon is érdemes az esélyelvű oktatásba tőkét fektetni. Kár lenne az ágazatba tett pénzzel kapcsolatos közhelyeket elpufogtatni – ezek amúgy is egyszerűsítenek – ezért inkább a részletekben való elmélyedés útja a célravezető. <strong>Ha szükség van erre, <a href="http://www.bluemorphoinvestments.hu/konzultacio" target="_blank">ebben szívesen segítünk</a>.</strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F12%2F07%2Fcapella_education_eselyelvu_oktatas_ovatos_vezetessel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F12%2F07%2Fcapella_education_eselyelvu_oktatas_ovatos_vezetessel%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F12%2F07%2Fcapella_education_eselyelvu_oktatas_ovatos_vezetessel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Capella Education: Esélyelvű oktatás, óvatos vezetéssel"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/12/07/capella_education_eselyelvu_oktatas_ovatos_vezetessel#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8144998" border="0" /></a><br /></p>
felsőoktatás
részvény
egyéni
portfolioblogger
női_egyenjogúság
CPLA
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/99-1percent.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/11/05/ot_racionalis_pelda_hogy_miert_is_realis_a_hozamelony_a_tarsadalom-_es_kornyezettudatos_befektetesek
Öt racionális példa, hogy miért is reális a hozamelőny a Társadalom- és Környezettudatos Befektetések esetén
2015-11-05T10:52:00+01:00
2015-11-05T10:52:00+01:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">Pár hónapja egy folyamatosan futó kérdőíven kérdezzük a velünk a neten kapcsolatba lépőket arról, hogy mi a véleményük a Társadalom- és Környezettudatos Befektetésekről (SRI). Ebben megtudtuk, hogy hányan vesznek figyelembe SRI szempontokat befektetési döntéseik meghozatala során, illetve az egyes területek közül melyiknek milyen a fontossága számukra. A legérdekesebb rész talán mégis az, hogy mit gondolnak a hasonló befektetések hozamáról, egészen pontosan arról, hogy a hagyományos eszközökhöz képest mekkora a tipikus hozameltérés.</p>
<p style="text-align: justify;">A válaszadóknak mindössze 37%-a mondta, hogy ugyanakkora hozamot lehet elérni, vagy akár magasabbat. Az emberek közel kétharmada szerint a nem tisztán üzleti szempontok figyelembe vétele kifejezetten rontja az eredményeket. Ez a széles körben elterjedt vélekedés arra vezethető vissza, hogy a nem kizárólag pénzügyi profit szempontokra költeni kell, ami a költségek növelésén keresztül romló eredményhányadokhoz, alacsonyabb EPS-hez vezet, ami értelemszerűen az árfolyamokra is kihatással van. Legalábbis hosszútávon, ahogy André Kostolany kutyasétáltatós hasonlatából már megtanulhattuk.</p>
<p style="text-align: justify;">Ez a levezetés azonban nem veszi figyelembe, hogy a részvények értékelése esetén egy sor más szempont is szerepet játszik, és ezek az információk egy dinamikus rendszerben akár percről percre, de legkésőbb negyedévente mindenképpen változnak. A magasabb adott jellegű kiadások az összes költségre nézve akár komoly csökkenéssel is járhatnak középtávon. Például a megújuló energia költségei az üzemeltetés során már jóval alacsonyabbak, mint a környezetre sokkal károsabb energiaforrásoké. A kisebbségek oktatása eleinte bizonyos esetekben többe kerülhet, de utána a hatékonyság javulásával és a be nem töltött állások stabilabb betöltésével szintén normális költségszintekkel járhat. Emellett a többi stakeholder elégedettségének a növelése a bevétele emelkedésével is járhat, és még ha csökkennek is az eredményhányadok, akkor is nőhet az EPS. Továbbá a javuló társadalmi megítélés az értékeltségi szinteket is javíthatja. Ráadásul akkor még egy csomó változót és tényezőt meg sem említettünk.</p>
<p>Nézzünk meg néhány konkrétumot.</p>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><strong>A megújuló energia súlyának növekedése.</strong> Az egyre inkább fenyegető klímaváltozás, a javuló technológia, és az egységköltségek drasztikus csökkenése mind abba az irányba mutat, hogy a napelem rendszerek, szélerőművek és egyéb környezetbarát áramforrások súlya a mostani sokszorosára nőjön. Mindez, és a növekvő illetve egyre komolyabb igényeket támasztó népesseg az ezzel foglalkozó vállalatok forgalmát ugrásszerűen fogja megnövelni a következő 2-3 évtizedben. A folyamat már most látszik, hiszen az elmúlt tíz évben a megújuló energia kapacitása több mint a hatszorosára <a href="http://www.ren21.net/Portals/0/documents/Resources/GSR/2014/GSR2014_full%20report_low%20res.pdf" target="_blank">ugrott</a> világszerte, ha a vízenergiát kivesszük a képből. A mostani arányuk azonban még így is 3% környékén van a teljes energiamixen belül, szintén levéve a képből a vízerőműveket, illetve a biomasszát. 2050-ra az aránynak szinte biztosan 50% fölé kell nőnie, ha nem akarunk egy forró, füstölgő romhalmazt hagyni a gyerekeinkre és unokáinkra. El lehet képzelni, hogy ez milyen növekedéssel jár majd a környezetbarát technológiák területén. </li>
</ul>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/global_renewable_energy_use.png" alt="global_renewable_energy_use.png" class="imgnotext open-in-modal" width="580" height="487" /></p>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><strong>Egyre több női vezető.</strong> Globális szinten a női döntéshozók térnyerése korunk egyik legstabilabb trendje. Az Egyesült Államokban a leginkább esélyes elnökjelölt (a prediction market-ek alapján 57%-os valószínűséggel) Hillary Clinton lesz. Európa legfontosabb vezetője egy évtizede Angela Merkel. Az amerikai monetáris politika vezére és a Nemzetközi Valutaalap vezetője is hölgy. Kanada frissen megválasztott miniszterelnöke kabinetjének felére nőket <a href="https://www.facebook.com/BlueMorphoInvestments/posts/511511309023745" target="_blank">nevezett ki</a>. A példákat nagyon sokáig lehetne sorolni, de a számok talán még <a href="http://www.pewsocialtrends.org/2015/01/14/chapter-1-women-in-leadership/" target="_blank">beszédesebbek</a>. Az amerikai Szenátusban a tízszeresére, a Képviselőházban az ötszörösére nőtt a nők aránya az elmúlt 25 évben, de még így is csak minden ötödik nő ezekben a testületekben. A legnagyobb 500 tengerentúli vállalat igazgatósági tagjainak 17%-a hölgy, míg a vezérigazgatók között alig 5%. Ez nagyon alacsony arány, de akár hisszük, akár nem, 20 évvel ezelőtt az 500 nagyvállalat egyikénél sem volt nő a legfontosabb székben. Ugyanakkor az arányoknak még tovább kell nőniük egy igazságos és a döntéshozatali egyensúlyok, illetve a vezetési stílusok harmoniája miatt. Nem állítom, hogy egy nagyon fair 50% arány elérhető még az életünkben (bár a felsőoktatási statisztikák egyes országokban már erre utalnak), de 40% igen valószínű 2030-ig legalábbis a gazdasági dominanciát jelentő fejlett világban mindenképpen.</li>
</ul>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/clinton_merkel.jpg" alt="clinton_merkel.jpg" class="imgnotext" width="558" height="314" /></p>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><strong>Szabályozás szigorodása.</strong> Mind a fejlett, mind a fejlődő országokban komoly társadalmi trend, hogy a hatósági szabályozás az élet minden területén szigorodik. Ez gyakran jár együtt a törvények bonyolultságának növelésével is, de alapvetően nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy a törvényhozók és a végrehajtó szervek is egyre komolyabb elvárásokat támasztanak a cégek felé. Ez felölel számos területet. A 2007-2009-es válság (és azok utóhatásai) a pénzügyi szektor terén okozott komoly szigorításokat. A klímaváltozással kapcsolatos egyre aggasztóbb jelek, és a közelgő <a href="http://www.cop21.gouv.fr/en" target="_blank">Párizsi Konferencia</a> is a környezetvédelem terén hoz egyre szigorúbb szabályokat, legyen szó a szükséges beruházásokról, report-olásról és persze a kibocsátási maximumokról. Még azt is láthatjuk, hogy ha egy cég (mint a Volkswagen) csal és próbálja kikerülni az előírásokat, súlyosan megbüntetik. Szintén fontos tendencia a diszkriminációt tiltó törvények egyre erősebb jelenléte.</li>
</ul>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><strong>Felelős Vállalatirányítás bizalmi szerepe.</strong> Évekkel ezelőtt egy-egy nyilvános társaság esetén teljesen elfogadott gyakorlat volt, hogy az kizárólagos céljának a részvényesek érdekeit nézte, és azon belül is a fő tulajdonosokét. Pedig egy vállalatnak számos stakeholder-e van, a beszállítóktól kezdve a munkavállalókon és a helyi közösségeken keresztül a kisrészvényesekig és a vásárlókig. Azonban mind a szabályozás, mind a nagyközönség egyre inkább elvárja, hogy a cégek transzparens módon, minden érdekelt igényeinek figyelembe vételével, fair módon irányítsák önmagukat. Az ezzel kapcsolatos, néha talán kissé feleslegesnek tűnő szabályrendszernek van azonban még egy nagy előnye. A nyíltabb és etikusabb cégvezetés ugyanis visszaszorítja a visszaéléseket, különösen a számviteli oldalon. Az ide tartozó rövidtávon okozhat kisebb nyereségeket egyes részvényesek számára, azonban hosszútávon nemcsak károkat okoz a tulajdonosok többségének, de az előbb-utóbb feltáruló csalások komoly pénzbeli büntetésekkel és érdemi szintű kockázat növekedéssel járnak. Ez a részvények értékeltségében is visszaköszön és ma már kimutatható, hogy az erős felelősséget mutató vállalatirányítású cégek papírjait magasabbra értékeli a piac. Még az olyan számviteli oldalról kevésbé szabálytisztelő piacokon is, <a href="http://www.researchgate.net/publication/228253611_Corporate_Governance_and_Firm_Valuation_in_China" target="_blank">mint Kína</a>.</li>
</ul>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><strong>Az SRI terjedésének hatása.</strong> A Társadalom- és Környezettudatos Befektetések elképesztő ütemben terjednek világszerte. Itthon egyelőre a többségnek még nem esett le, hogy egy forradalom, igazi paradigmaváltás elején vagyunk. Sőt, legalábbis ESG (Environment, Society, Governance) elemzés, de akár már negatív szűrés szintjén hazai szemmel elképesztően angy összegek kerülnek befektetésre, főként a fejlett piacokon. Az ENSZ által gründolt UN PRI kezdeményezéshez mára több mint 1400 nagy intézményi befekető <a href="http://www.unpri.org/news/pri-fact-sheet/" target="_blank">csatlakozott</a> 59 000 milliárd dolláros kezelt vagyonnal, ez utóbbi majdnem tizenötszörös növekedés kevesebb, mint tíz év alatt. A kifejezetten SRI alapon (legalább negatív szűrés) kezelt pénz pedig csak az Egyesült Államokban meghaladja a 6000 milliárd dollárt. Ez az összeg a világ legfejlettebb tőkepiacán több mint háromszorosára emelkedett tíz év leforgása alatt, és nincs jele még csak a lassulásnak sem. El lehet képzelni, hogy ekkora és folyamatosan növekvő összeg megmozgatása mit is jelenthet az árfolyamok szempontjából.</li>
</ul>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/ussif-info-graphics2.jpg" alt="ussif-info-graphics2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="570" height="440" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ebből a néhány példából is jól látszik, hogy miért van logikus pozitív hatása a Társadalom- és Környezettudatos szemléletnek számos okból. Persze való igaz, hogy mindezek csak egy lehetőséget tartogatnak a stabil SRI befektetők számára is. Egyrészt hatásuk a jövő bizonytalansága miatt nem mérhető fel pontosan, még ha többségük esetén biztosak vagyunk a pozitív kimenetelekben. Másrészt erősen részvényfüggő, hogy melyek esetén valósulnak meg a fentiek, erre csak alapos egyedi elemzések után tehetünk szert.</p>
<p> Faluvégi Balázs</p>
<p>---</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az ajtó nyitva áll.</strong> Mindannyiunk felelőssége és egyben lehetősége is, hogy gyerekeinkre milyen világot és hátteret hagyunk. A nagyon jó hír az, hogy nincs szükség a kettő közötti választásra, éppen ellenkezőleg. A fenti bejegyezésben öt olyan példát mutattam be, ami igazolja, hogy a felelős befektetés nemhogy nemhogy nem hat negatívan a hozamokra, hanem akár <strong>kifejezetten pozitív hatás érhető el általuk</strong> a saját portfóliónkra nézve is. Hogy miként arról szó lesz kedden tartandó díjmentes előadásunkon is. Ha teljesen új a terület és minket sem ismer, az sem jelent gondot.</p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://www.bluemorphoinvestments.hu/oktatas" target="_blank"><strong>Jelentkezzen nyugodtan, örömmel várjuk kétórás rendezvényünkön!</strong></a></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F11%2F05%2Fot_racionalis_pelda_hogy_miert_is_realis_a_hozamelony_a_tarsadalom-_es_kornyezettudatos_befektetesek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F11%2F05%2Fot_racionalis_pelda_hogy_miert_is_realis_a_hozamelony_a_tarsadalom-_es_kornyezettudatos_befektetesek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F11%2F05%2Fot_racionalis_pelda_hogy_miert_is_realis_a_hozamelony_a_tarsadalom-_es_kornyezettudatos_befektetesek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Öt racionális példa, hogy miért is reális a hozamelőny a Társadalom- és Környezettudatos Befektetések esetén"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/11/05/ot_racionalis_pelda_hogy_miert_is_realis_a_hozamelony_a_tarsadalom-_es_kornyezettudatos_befektetesek#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8052278" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
energia
sri
vállalatirányítás
portfolioblogger
női_egyenjogúság
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/global_renewable_energy_use.png
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/11/03/szenne_egett_peabody_energy_feketelista
Szénné égett: Peabody Energy (Feketelista)
2015-11-03T09:45:48+01:00
2015-11-03T09:45:48+01:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">A szén az üvegházhatást okozó gázok legrosszabbika. A szénnel foglalkozó cégek pedig a legnagyobb károkozók közé tartoznak a világon. A fűtéshez évezredek óta használt energiahordozó azért is ereget több mérget a levegőbe, mert nem történik meg az olajhoz hasonló finomítása, ahol az egyébként szintén nem éppen hasznos fekete aranyból olyan melléktermékek kerülnek ki, mint például a kén. Ezek az anyagok így legalább nem kerülnek elégetésre és nem vagy legalábbis kevesebb kerül a levegőbe belőlük. A szén esetén hasonló eljárás nem történik, ráadásul egységnyi előállított áram, vagy hőmennyiség esetén érdemben több széndioxidot is juttat a levegőbe, mint más, szintén széles körben alkalmazott fosszilis energiahordozók. <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/coal_mining.jpg" alt="coal_mining.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="556" height="371" /></p>
<p style="text-align: justify;">A szénágazatot mindez évtizedekig aligha zavarta a profitgyártásban, és talán még ma sem zavarná, ha számos körülmény nem kényszerítené erre. Nincs ez másképpen a legnagyobb magánkézben lévő szénkitermelő, a Peabody Energy esetén sem. A több, mint 130 éves múltra visszatekintő céget a másról emlékezetes 1929-es esztendő óta finanszírozzák a részvénypiacokról, de világhódító útjára csak a hatvanas évektől indult. Azóta számos országban megvetette a lábát, így természetesen a bányászatban kiváló lehetőségeket nyújtó Ausztráliában, vagy a nem éppen környezettudatosságáról híres Indonéziában. Az évtizedek alatt még az alaptevékenységén túl is számos társadalmi és környezeti botrányba keveredett a cégcsoport. A híres Black Mesa ügy során ötven évvel ezelőtt meglepően előnyös feltételekkel jutottak bányászati területekhez két indián törzstől, akik azokat az elnyomás utáni kárpótlásként kaptak vissza. Hamar kiderült, hogy az őslakos csoportokat képviselő ügyvédi iroda a Peabody-tól is kapott pénzt, de ez nem akadályozta meg sem a hatóságokat, sem a bíróságokat, hogy érvénytelenítsék a szerződéséket. Miután az indiánok rosszul jártak, a Peabody a bányáktól többszáz kilométerre lévő földalatti vízkészletet is megcsapolták, amely által az ottani mezőgazdaságot és a közeli háztartások vízellátását veszélyeztették hosszú távon. A fő bányát végül alig tíz éve bezárták, de van olyan, ami a mai napig üzemel. Hozzá kell tenni, hogy idővel a feltúrt és tönkretett területek egy részét helyreállították, és fordítottak figyelmet arra, hogy a szintén a területen folyó régészeti feltárásoknak ne okozzanak problémákat. Bár a cég leginkább környezetvédelmi vonalon árt, az már csak külön hab a tortán, hogy bár a cég viszonylag magas értéket ér el a Corporate Governance listán – például a független Igazgatósági tagok aránya magas, még ha sok köztük az egyértelmű jóbarát is, ezek tagjai szinte mind a klasszikus 40-60 közötti fehér férfiak közül kerülnek ki.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/coal.jpg" alt="coal.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az egyik legnagyobb amerikai környezetvédelmi szervezet, a 2,5 milliós tagságú Sierra Club még a legutóbbi években is többfrontos háborút volt kéyntelen folytatni a Peabody romboló gyakorlata ellen. A kutatások mellett folyamatos csörték mentek a sajtóban, de még a Társaság éves közgyűlésén is. A szintén hatalmas, közel másfél milliós tagsággal rendelkező Natural Resources Defense Council non-profit szervezet pedig folyamatosan felhívta a figyelmet a Peabody és más szénbányász cégek felszíni kitermelés során a környezeti képre gyakorolt hatásra, az egyéb szennyezések mellett. A vállalatot azonban nem igazán hatották meg a tények és mindent megtett azért, hogy a rövidtávú nyereséget maximalizáló gyakorlatát tovább folytathassa. A cég a teljes alapanyag ágazatból a legmagasabb összeget jutatott lobbiszervezeteknek, hogy ezáltal a szabályozást és törvényalkotást a saját javára fordíthassa. Érdekesség, hogy az íly módon elköltött összegek 2005-ben ugrottak meg, és egy ideig évről évre emelkedtek. Az utóbbi években azonban már csökkenő tendencia figyelhető meg, ami a Társaság egyre romló pénzügyi helyzete miatt valószínű. A Peabody vesztesége ugyanis most már évről évre sok százmillió dolláros veszteséget mutat. Azelőtt azonban fáradozásaikat jó ideig siker koronázta, hiszen hosszú előkészítés és a lobbicsoportok folyamatos aknamunkája folytán végül csak idén lépett életbe az a törvény, amely jelentős mértékű széndioxid kibocsátás csökkentést ír elő az Egyesült Államokban. A megújult szabályozás elsőszámú célpontja nagyon helyesen a szenet felhasználó erőművek, amely a Peabody-nak is a fő vásárlói körét jelenti. Mostanra viszont egyértelművé vált, hogy Amerikában és a fejlett világ nagy részén mindenképpen további garantált árbevétel zuhanás várható számukra. <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/peabody_lobbying.png" alt="peabody_lobbying.png" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A Peabody azonban a leginkább felháborító hadjáratát nem a lobbitevékenységével, és még csak nem is a folyamatos környezetszennyező tevékenységével vezette. Az egyértelműen súlyos károkat okozó energiahordozó ún. Tiszta Szén (Clean Coal) technológiája melletti kampányuk az, amely legsúlyosabb károkat okozza, és ami stabilizálta a részvény helyét Feketelistánkon. A végsőkig képmutató jellegű Advanced Energy For Life kampányuk (Fejlett Energia az Életért) azzal próbál érvelni, hogy a Tiszta Szén technológia a jövő, és alig kardoskodik a környezetvédelem mellett, sokkal inkább csak a primitív érvrendszert használja, miszerint az emberiségnek egyre több energiára van szüksége, és eddig is a szén vezetett ebben. Ezzel szinte az összes környezetvédelmi szervezet, így a Greenpeace és a már említett Sierra Club, és megszólaló szakértő rámutat, hogy a Tiszta Szén amellett, hogy jelentősen megdrágítja a szénerőművek beruházási költségeit, ugyan csökkenti a közvetlen károsanyag kibocsátást, de csak egy másik síkra tereli át a szennyeződést, amely szintén melléktermékekkel jár, és a tárolás terhét is áthárítja a jövőre.</p>
<p style="text-align: justify;">Kifejezetten undorító, ahogyan a kampány során a valóban tiszta, de legalábbis nagyságrendekkel kisebb szennyezést okozó alternatív energiaforrásokat támadják. Helyenként akár teljesen irreleváns, félrevezető indoklások mellett. Ennek ékes példája, amikor arról írnak infografikát, hogy a szén leváltásához olyan mennyiségű szélerőműre lenne szükség, amelyek egymás mellé állítva a Föld – Hold távolságot kétszeresen érnék át, ráadásul 2040-ben. Az adat számukra úgy jött ki, hogy 5 millió turbinával számolnak, amit egy felfoghatatlanul magas számnak igyekeznek beállítani. Pedig a világon már ma közel 270 000 nagy kapacitású szélerőmű termeli az áramot (ebbe nem tartoznak bele a kisebb, tipikusan házak kertjébe kerülő turbinák), és ez a szám csak tavaly mintegy 39 000 darabbal nőtt – ha a névleges kapacitás átlagával kalkulálunk. Ha csak az utóbbi években nem éppen meglepő tavalyi 16%-os növekedéssel számolunk, akkor 2040-re nem ötmillió, hanem majdnem 11 millió szélturbina állhat majd csak a közműcégek birtokában (persze ennek a számításnak éppen annyi értelme van, mint az eredeti 2040-es előrejelzésnek, az események addig még sokat változhatnak). Ráadásul akkor még csak nem is beszéltünk a technológia javulásáról, ami az egy turbinára jutó névleges kapacitást javítja, ami egyben azt is jelzi, hogy az áramtermelés sokkal inkább mérvadó szám, mint a turbinák száma. Ám ezeken felül is nevetségessé teszi a Peabody PR szerveződése által megrendelt cikk adatát, hogy még csak szóba sem kerültek olyan energiaforrások, amelyek már most meghaladják a szélenergia kapacitásait, és hasonló vagy akár efeletti ütemben nő súlyuk az energiamixen belül. Ennek legfontosabb példája természetesen a napenergia.<br /><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/5millionwindturbines.png" alt="5millionwindturbines.png" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Szerencsére a szén káros hatásait a befektetési közösség is egyre nagyobb mértékben figyelembe veszi. Az ún. Divestment-mozgalom, melynek célja, hogy a befektetők adják el szénnel kapcsolatos érdekeltségeiket, és amelyről a Figyelőben is írtam két hete pedig a társadalmi-szabályozási nyomással karöltve elképesztő árfolyamzuhanást indított el az ágazatban, amely a mai napig is tart. Számos nagy cég és szervezet végleg leszámolt a szénnel (vagy akár az összes fosszilis energiahordozóval), legalábbis ami a portfólióját illeti. Ezek közé tartoznak olyan zöld tekintetben élen járó nagyvárosok, mint Oslo, Portland vagy Seattle, olyan médiavállalatok, mint a Guardian, illetve híres nyugdíjalapok is, mint a világ második legnagyobbja, a jelentős részben éppen az olajbevételekből felduzzadt Norvég Állami Nyugdíjalap is. A nehezedő fundamentumok és az egyre erősödő eladási hullám elképesztő zuhanást okozott a Peabody árfolyamában is. Csak az elmúlt 5 évet tekintve az egy részvényre jutó értékvesztés meghaladta a 98%-ot. <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/btu5y.png" alt="btu5y.png" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"> A visszahatás miatt a szénbányászattal és az így táplált hőerőművek üzemeltetésével foglalkozó cégek nem tudnak újabb részvény- vagy kötvénykibocsátás útján további tőkét szerezni. A Peabody és társai esete igen jó példa arra, hogy a Társadalmi- és Környezeti hasznosság faktorát még a negatív szűrés formájában is érdemes figyelembe venni. Éppen a szabályozáson keresztül jelentkező társadalmi nyomás, a környezeti károk miatt aggodalom és az egyre erősebb hosszú távon is etikus befektetői magatartás volt az, ami a mélybe taszította az árfolyamot. Ha valaki ezen faktorokat nem vette figyelembe, szinte minden ide fektetett pénzét elveszíthette. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki használjon SRI alapú elemzést befektetési döntései során. A Peabody hamarosan a múlt szénfüstös ködébe vész. Nem fognak hiányozni.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs<br />Blue Morpho Investments Zrt.</p>
<p> <br />--- </p>
<p style="text-align: center;"><strong>Hogy a hasonló eseteket elkerüljük, érdemes a tőzsdei cégek Társadalom- és Körnsyezettudatosságát is vizgálni. Hogy miként? <a href="http://www.bluemorphoinvestments.hu/oktatas" target="_blank">Erről is szól jövő hét kedden tartandó díjmentes előadásunk</a>.</strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F11%2F03%2Fszenne_egett_peabody_energy_feketelista%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F11%2F03%2Fszenne_egett_peabody_energy_feketelista%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F11%2F03%2Fszenne_egett_peabody_energy_feketelista%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szénné égett: Peabody Energy (Feketelista)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/11/03/szenne_egett_peabody_energy_feketelista#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8046546" border="0" /></a><br /></p>
energia
részvény
szén
szélerőmű
feketelista
portfolioblogger
BTU
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/coal_mining.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/10/22/veolia_a_gondoskodo_multi
Veolia, a gondoskodó multi
2015-10-22T09:48:41+02:00
2015-10-22T09:48:41+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">A multinacionális vállalatok a közhiedelmek szerint a környezetvédelemért kűzdő mozgalmak legnagyobb ellenségei. Se szeri, se száma azoknak a híreknek és kampányoknak, amikor olajtársaságok, élelmiszeripari, vegyipari nagyvállalatok legkevesebb megkérdőjelezhető gyakorlatát támadják. Nem véletlen, hogy a Társadalom- és Környezettudatos Befektetésekkel kapcsoatos pozitív szűrésű listákon is elvétve találunk olyan cégeket, amelyek számos országban, többtíz- vagy százezer alkalmazottal vannak jelen. A nemzetközi jelenlét oka és lehetősége gyakran abban rejlik, hogy az üzleti szempontokon kívül más fontos tényezőknek nem vagy alig akad eléggé hangsúlyos szerep. Emellett a horizontálisan és sokszor vertikálisan kiterjedt tevékenység esetén sokkal nagyobb a valószínűsége a hibáknak, vagy a kevésbé jóhiszemű hozzáállásnak, akár még egy ügyesen kialakított pozitív szemléletű vállalati kultúra esetén is.<br /><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/multinational-corporations1.jpg" alt="multinational-corporations1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Néha mégis megesik, hogy a gonosz multi kategóriából kikerülve egy orsázghatárokon átívelő nagyvállalat is képes pozitív példát mutatni Társadalom- és Környezettudatosságból, eközben a részvényesek klasszikus igényeit kielégítve komoly és tartós profitot is elérve. Ezek közé tartozik a 48 országban mindösszesen 179 000 közvetlen alkalmazottat foglalkoztató, Párizsból irányított Veolia Environment. A cégcsoport egyfajta közmű szolgáltató alapokon az alábbi három fő területen tevékenykedik: Víz szolgáltatás, Energia és Hulladékkezelés. Mindhárom terület az alapjait érinti a környezettel való viszonyunknak, hiszen az erőforrások emberi felhasználását, továbbá a melléktermékek feldolgozását jelentik. A Veolia nemcsak hogy kimagasló módon kezeli ezeket a részlegeket környezetvédelmi szempontból, de emellett az ESG elemzés másik két ágában (Társadalmi kérdések és Felelős Vállalatirányítás) is kimagasló, illetve jó minősítéseket ér el.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/veolia2.jpg" alt="veolia2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />A vállalat Felelősségvállalási jelentésében bőségesen ellátja az ez iránt egyre nagyobb számú fogékonyságot mutató befektetői közösséget fontos és objektív kulcsindikátorokkal. Csak egy példa: a cég kutatói több mint 1000 alapmutatóval dolgoznak, 1600 különböző forrásból dolgozva, hogy valamennyi környezeti és társadalmi hatást ki tudják mutatni a méretből fakadóan is igencsak komplex rendszerből. Ebből például megtudhatjuk azt, hogy az alternatív energiaforrások mára 34%-t biztosítják a teljes felhasználásuknak, ami a hasonló cégek esetén rendkívül ritka, pláne ilyen méretekben. Ezek súlya évről évre kb. 1,5%-os átlaggal javul, amiből egyéb tényezők nélkül is valószínűsíthető, hogy 2025-re már ezen források fogják biztosítani az energia szükséglet több mint felét. Ugyanakkor az Energia ágazat kibocsátásánál, tehát a folyamat másik végén az arány egyelőre mindössze 12% és alig javul. Hozzá kell tenni: a három nagy részleg közül ez a legkisebb, a bevételnek például mindössze 18%-áért felelős, szemben a Vízszolgáltatás 46%-val és a Hulladékgazdálkodás 35%-val.</p>
<p style="text-align: justify;">Magyar szempontból érdekesség, bár nem igazán érthető, hogy a cég fő CSR oldalán az első kép Budapesten az Erzsébet teret ábrázolja. Ennek okát több kérdés után sem sikerült kideríteni. Ez főleg azért érdekes, mert a Veolia egyik leginkább jelentőségteljes beruházása hazánkban nem a főváros, hanem Pécs fűtési rendszeréhez kapcsolódó biomassza (főként szénabála) tüzelőanyagú távhő szolgáltatása. Ennek nagyságrendjét érzékelteti, hogy éves szinten 150 000 tonna CO2 kibocsátását lehet így kiváltani, és a teljes erőművi megújuló energia ötöde itt keletkezik. A vállalat precizitására és a részletek iránti odafigyelésre igencsak jellemző, hogy még az üzleti utazások környezeti terhelésére is készítettek előírásokat és szoftvert, amely a foglalásokat optimalizálja (illetve ahol lehet a videókonferenciát helyezi előtérbe). Például ha egy repülőút három és fél óránál rövidebb, akkor a rendszer a vasúti közlekedést írja elő, és csak nagyon indokolt esetben tesz kivételt. <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/veolia_pecs.jpg" alt="veolia_pecs.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A környezettudatosság területén a cég elsőszámú részlegében sikerült még látványosabb eredményeket elérni. A Veolia mindössze három év alatt képes volt arra, hogy a termelésbe visszaforgatott (és szükséges módon megtisztított) szennyvíz mennyiségét 49%-kal növelje. Ezt a vízet aztán tipikusan a papíriparban vagy a földművelésben lehet hasznosítani. A cégnek egyúttal sikerült enyhe, de érdemi csökkenést elérnie a vízszivárgotatás területén, helyenként jócskán felülmúlva a legszigorúbb európai előírásokat is. 2011 óta a hatékonyságnövelés révén olyan mennyiségű víz elszivárgását tudták így megakadályozni, ami által a Velencei-tavat ötször meg lehetne tölteni. A Veolia emellett számos civil szervezettel és helyi közösséggel dolgozik együtt, hogy a lehető legjobb hatást gyakoroljon a környezetre a megszokott indikátorokon túl olyan területeken is, mint a biodiverzitás és erdővédelem. </p>
<p style="text-align: justify;">Természetes, hogy a fent ismertett tevékenységekkel rendelkező cégcsoportnak az ESG szempontból a fő prioritás a környezetvédelem, de a Társaság a társadalmi hatásokre is nagy figyelmet fordít. A munkavállalók jogaival kapcsolatban folyamatosan jó értékeléseket kapnak, kevesen hagyják el a céget, az elégedettség magas, a túlórák száma korlátozott, és a munkatársak legalább háromnegyede minden évben részt vesz valamilyen szakmai továbbképzésen. Ugyanakkor a női vezetők aránya kiugróan magasnak semmiképpen sem nevezhető (25%). Ráadásul a jelentésekben egy szó sem esik a különbüző kisebbségek helyzetéről. A munkahelyi balesetek aránya ugyanakkor az ágazati átlagoknál lényegesen alacsonyabb és folyamatosan, évről évre csökken a számuk, de a vezetőség még a mostani adatot és a felére szeretné levinni 2020-ig.</p>
<p style="text-align: justify;">A Felelős Vállalatirányítás területén a Veolia úgy viselkedik, mint egy elit gimnázium matekzseni diákja, aki irodalomból is bemagol annyit, hogy legrosszabb esetben is megkapja a négyest, de tisztán lerí róla, hogy nincs komoly motivációja. Az igazgatóságban vannak független tagok, az ellenörző bizottságok működnek és arra érdemes emberek vannak benne, de új ötlet, kiugró eredmények, a Felelősségvállalási jelentésben lévő transzparencia és adatdömpingnek nyoma sincs. Ha nem tud elaludni, bátran ajánlom a Veolia mindenkor érvényes, munkatársaknak és partnereknek készített és a weboldalra is kitett Etikai Útmutatóját, ami olyan, mintha egy bullshit generátorral készült volna. Összességében azonban még ezen a területen is az átlagnál jobbat nyújt a cégcsoport.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ESG területen elért eredmények és hozzáállás alapján így könnyedén szerepeltetjük a részvényt pozitív szűrésű SRI listánkon. Ez azonban még kevés ahhoz, hogy meg is vegyük a papírt, hiszen a fundamentális és technikai kép további szűrésére is szükség van – szokás szerint. Itt azonnal szembetűnik, hogy a jórészt unalmas, kiszámítható és az alacsony növekedés miatt mérsékelt értékeltség mellett forgó közmű szolgáltatókhoz képest a Veolia mutatói jóval magasabbak. Ebből valamennyit talán még indokolhatna a specializált terület és a kiugró eredmények a fejlesztéseknél, de az egészet semmiképpen. Ráadásul a cégcsoport bevétele lényegében évek óta stagnál, számos projektet fejeztek be az utóbbi időben, ami miatt komoly létszámleépítés történtek, vagy legalábbis rengetegen kerültek ki a cég állományából. A vállalat stabil gazdálkodása és a finanszírozási szerkezet optimálishoz közel mivolta, illetve az eladósodás gyors csökkenése (a képen a hosszú távú kép látható) ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a könyv szerinti érték alig mozogjon, ráadásul a részvény árazása ezt nagyon nem is haladja meg, így a csökkenés alulról akár érdemben limitált is lehet. Tegyük hozzá: a goodwill aránya azért nem alacsony, itt nem árt némi ösztönös bizalom vagy éppen bizalmatlanság a Társaság könyvelése iránt. A kulcs, mint oly sok esetben a konzervatív számviteli politika okán magas értékcsökkenésben és így a magas üzemi cash-flow-ban keresendő. A cég pénztermelő képessége sokkal magasabb, mint elsőre látszik, és a jövőben a finanszírozási oldal terhei is sokkal kisebbek lesznek, ami miatt a mostani alig nyereség sokat nőhet a következő években. Emiatt az árazás az előretekintő mutatók tekintetében (nem a klasszikus, de 3-4 évre előretekintő Forward P/E) még enyhén alulértékeltnek is nevezhető, és ebbe a vízgazdálkodás növekvő jelentőségét bele sem kalkuláltuk.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/veolia_longterm_debt.png" alt="veolia_longterm_debt.png" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Márpedig a „vizes” cégek relatív erőben az utóbbi hónapokban azért pár pofonba beleszaladt amerikai és egyéb részévnypiacokon is az élen járnak, van amelyik új csúcsokat is képes volt az elmúlt hetekben meghódítani. A Veolia helyzete is hasonló, három éve van egyértelmű emelkedő trendben és tegnap két eurocent híján még négyéves zárócsúcsot is megütött. Az akkumuláció egy kis augusztusi botlás kivételével kézzel tapintható, és már csak egy utolsó, amúgy nem túl erősnek tűnő ellenállás van hátra (21,1 EUR), hogy ismét komolyabb (persze nem 40-50%-os) tér nyíljon meg felfelé az árfolyam számára. <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2015-10-22_09_43_11.png" alt="screenshot_2015-10-22_09_43_11.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">A Veolia tehát végre egy barátságos óriást is hozott a listánkra, amely sem SRI, sem egyéb oldalon nem hibátlan, de bőven a pozitív kategóriában szerepel minden szempontból. Bátran lehet bármely Társadalom-, Környezet- és persze öntudatos befektető portfóliójának a része, még ha csodát nem is várhat tőle, de stabil eredmények jó valószínűségét, az átlagnál kisebb kockázat mellett igen.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Faluvégi Balázs</p>
<p> </p>
<p>- - - </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><strong>Megújuló Energia? Női vezetők? - Megdöbbentő előnyök!</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>Blue Morpho Investments - Előadás a Társadalom- és Környezettudatos Befektetésekről</em></strong></p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">A Blue Morpho Investments Zrt. November 10-én, kedden 17 és 19 óra között díjmentes előadást tart arról, hogy miért is nagyon jó Társadalom- és Környezettudatos Befektetéseket választani. Nemcsak arról van szó, hogy ha pénzünket megfelelő körültekintéssel fektetjük be, azzal a világnak segítünk, de megfelelő kiválasztással a saját hozamunkat is jócskán megnövelhetjük. Például a megújuló energia az egyre gyorsuló elterjedés miatt hatalmas lehetőségeket tartogat. Ugyanígy, ha több női vezető van egy cégnél az is komoly hozamtöbbletetet okozhat. Nem mindegy azonban, hogy mely részvényeket, kötvényeket választjuk ki. Hogy ezt miként kell megtenni? Erről lesz szó az előadáson.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://www.bluemorphoinvestments.hu/oktatas" target="_blank"><strong>A Részletek és jelentkezés ide kattintva érhetőek el</strong></a></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F10%2F22%2Fveolia_a_gondoskodo_multi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F10%2F22%2Fveolia_a_gondoskodo_multi%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F10%2F22%2Fveolia_a_gondoskodo_multi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Veolia, a gondoskodó multi"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/10/22/veolia_a_gondoskodo_multi#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/8011379" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
energia
részvény
víz
hulladékgazdálkodás
sri
közmű
portfolioblogger
VIE
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/multinational-corporations1.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/09/28/a_fenntarthatosagi_indexek_fenntarthatatlansagarol_a_volkswagen_dizel-botranya_kapcsan
A fenntarthatósági indexek fenntarthatatlanságáról a Volkswagen dízel-botránya kapcsán
2015-09-28T23:26:01+02:00
2015-09-28T23:26:01+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">A múlt hét hatalmas szalagcímes botránya volt, amikor a Volkswagen-ről kiderült, hogy olyan szoftvert építettek be egyes dízelüzemű gépjárműveikbe, amelyek a hivatalos kibocsátási tesztet felismerve a valósnál egy nagyságrenddel kisebb nitrogén-oxid mennyiséget ereget a levegőbe. A csalást egyértelműen a mérés kijátszására alkalmazták, ezt a cég az ügy kippattanását követően azonnal elismerte, és napokon belül a vezérigazgató lemondásával támasztotta alá. „Tudjuk, hogy rosszat tettünk” – volt szinte szó szerint az üzenet, és a cégcsoport most már csak a kárenyhítésre törekedhet, tagadásnak semmi helye. A piacok hatalmas zuhanással büntették meg a részvényeseket, akik 29%-ot, mindösszesen kerekítve 24 milliárd eurót veszítettek egyetlen hét leforgása alatt, és nagyon úgy fest, hogy a vesszőfutásnak még nincs itt a vége. Az jelenleg nagyon valószínűnek látszik, hogy a közvetlen gazdasági kár nem lesz ekkora, és ha az újonnan létrejött értékeltségi szinteket vizsgáljuk, még a fenti hatások diszkontját figyelembe véve is egy nagyon olcsón árazott részvényt látunk. Persze csak akkor, ha csupán a száraz üzleti szempontokat vesszük figyelembe. (A témakörről kétszer is írtunk a Facebook oldalunkra: <a href="https://www.facebook.com/BlueMorphoInvestments/photos/a.414252115416332.1073741828.377052352469642/498926323615577/?type=3&theater" target="_blank">itt</a> és <a href="https://www.facebook.com/BlueMorphoInvestments/photos/a.414252115416332.1073741828.377052352469642/500413053466904/?type=3&theater" target="_blank">itt</a>.) <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/vw_lies.jpg" alt="vw_lies.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A világ azonban megváltozott és egy világszerte ismert és elismert márkaneveket tartalmazó vállalattól mára komoly társadalmi és környezetvédelmi felelősségvállalást is elvárnak, az összes stakeholder között a befektetők is. Az árfolyam zuhanása mögött az ebben lévő bizalom elvesztése is jó alaposan közrejátszik és így nem véletlen, hogy egyelőre kevesen mertek belekapni a zuhanó késbe. Az ügy tehát jóval túlmutat a klasszikus részvényesi értéken. A bizalomvesztés mértéke így tehát még inkább beszédes, főként éppen azért, mert az ESG (Környezetvédelmi, Társadalmi és Felelős Vállalatirányátási) szempontok alapján a cégben sokan a jelek szerint túl sokat láttak bele.</p>
<p style="text-align: justify;">A Volkswagen az utóbbi években szinte folyamatosan a legjobbak között volt a CSR (Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása), SRI (Társadalom- és Környezettudatos Befektetések), és Sustainability (Fenntarthatóság) listákon, gyakran a szaksajtó is pozitív példaként hozta fel a céget. Ennek minden bizonnyal vége, de a kiváló értékelések mélyen beleégtek a befektetők tudatába. A CSRHub adatbázisa - amely több mint 398 adatforrás alapján ad kiértékelést nagyvállalatokról – a Volkswagen-t környezetvédelmi szempontból nemcsak a „Jó” kategóriába sorolja, hanem az elmúlt 5 évben a teljes képet tekintve folyamatosan a legjobb 25%-ba <a href="http://www.csrhub.com/CSR_and_sustainability_information/Volkswagen-AG" target="_blank">sorolja</a> az összes cég közül. Sőt, az elmúlt két évben két olyan negyedév is volt, amikor egyenesen a legjobb 10%-ba került a német autóipari óriás. Ez önmagában meglepő a történtek utólagos tudatában, de van ennél a fiaskónál sokkal rosszabb is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2015-09-28_23_04_36.png" alt="screenshot_2015-09-28_23_04_36.png" class="imgnotext open-in-modal" />A Volkswagen ugyanis büszke tagja a Dow Jones Sustainability indexeknek, legyen szó a teljes világot, vagy akár Europát lefedő mutatókról. A tőzsdei berkekben fogalomnak számító Dow Jones ezen indexeit egy svájci céggel, a RobecoSam-el együttműködésben készíti el. Az általuk elvégzett teljes iparági elemzés <a href="http://www.sustainability-indices.com/images/Industry_Group_Leader_Report_DJSI2015_Volkswagen-AG.pdf" target="_blank">szerint</a> a Volkswagen AG nemcsak egy kiváló cég fenntarthatósági szempontból (a 100-ból minden kategóriában legalább 85-öt el is értek), de nincs olyan autógyár, amelyik jobb eredményt érne el a német „népautó” konszernnél. Az elemzők szerint a „Volkswagen cégkultúrájának alapköve a fenntarthatóság”, továbbá a cég „2014-ben új kutatás és fejlesztésbe fogott, amely 2019-ig folyamatosan (...) környezetbarátabb termékeket fog nyújtani”. Tanulságos sorok ezek a múlt hét eseményei tükrében.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2015-09-28_23_05_03.png" alt="screenshot_2015-09-28_23_05_03.png" class="imgnotext open-in-modal" />Mindezek után hogyan vegyen komolyan bármit is egy SRI befektető, ha a legfontosabb index egyik leginkább ajnározott tagjáról is egy kifejezetten aljas, a környezetvédelmi hatóságokat nagyüzemben, és külön célra fejlesztett eljárásban szándékosan vezeti félre? Olyan érzés lehet ez egy felületesebb környezettudatos befektetőnek, mintha Teréz Anyáról derülne ki, hogy gyerekmunkásokkal gyártatott volna gránátokat egy kalkuttai alagsorban.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/385411-111217-new-leak-cartoon.jpg" alt="385411-111217-new-leak-cartoon.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A válasz sokkal egyszerűbb, mint hinnénk, ugyanakkor kijózanító is egyben. Az olyan autóipari vállalatok, amelyek belső égésű motorokkal ellátott autókat gyártanak elsősorban, nem kerülhetnek fel semmilyen pozitív szűrésű listára. Az már csak megsvanyodott hab a keserű tortán, ha az adott cég az összes etikai szabályt felrúgva még meg is tévesztik a hatóságokat káros anyagot kibocsátó termékük kapcsán. </p>
<p style="text-align: justify;">Ne áltassuk magunkat. Attól, hogy egy cég tesz az energiahatékonyságért, többmillió eurót utal át környezetvédelmi célokra, felpakol napelemeket az irodák tetejére, még nem feltétlenül lesz hasznos társadalmi szempontból. Félreértés ne essék: minél többet tesz valamely szervezet a környezetvédelem érdekében, annál jobb, de ettől még a teljes cég tevékenysége nem lesz hasznos. Amit minden esetben nézni kell, az a vállalat alaptevékenysége, és annak ellátása gyakorlati oldalról, ESG alapon vizsgálva. Amennyiben ez károkat okoz, akkor a jobb esetben is keletkező profit még a legnagyobb jóindulattal sem fogja tudni ellensúlyozni a negatív hatásokat. A látszatintézkedések, vagy a káros hatások finomítása ma már nem elég. Az emberiség a jövőjét teszi fel egy kétes kimenetelű szerencsejátékon, és csak a pozitív kimenetel erősítése számít.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/unbenannt2.png" alt="unbenannt2.png" class="imgnotext" />Ha van alternatíva, akkor a valóban „fenntartható”, de még jobb szó, hogy SRI szempontból hasznos befektetést válasszuk. Az autóipar esetén jelenleg egyetlen ilyen gyártó van: a Tesla (és itt természetesen még nem hoztuk szóba akár az ESG kritériumrendszer másik két tagját, vagy az igencsak merész árazást). Ha pedig nincs ilyen cég, akkor nincs más választásunk, mint nem befektetni az adott ágazatba. Ezért az aranybányász cégeknek, integrált olajipari vállalatoknak, szénnel foglalkozó vállalatoknak például semmi helye semmiféle SRI listán. Nem véletlen, hogy ágazatok alapján mi is rangsorolást <a href="https://dl.dropboxusercontent.com/u/44304910/Ágazatok%20ES%20alapján%20történő%20jellemző%20értékelése.pdf" target="_blank">végeztünk</a>.</p>
<p style="text-align: justify;">Még egy fontos megjegyzés. Nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy a fenntarthatóságot egyfajta általános fogalomként használják akár csak a környezeti hatások oldaláról, de gyakran akár a teljes SRI spektrum oldaláról is. Jól mutatja ezt és a területen lévő felületességet, valamint zavart, hogy a Dow Jones is hasonló tematikájú, feljebb már említett indexét is Sustainability Indexnek nevezte el. Pedig a fenntarthatóság csupán egyetlen aspektusa a teljes problémakörből kivezető útnak. Ha egy rendszer, termelési folyamat fenntartható, az csak annyit jelent, hogy az output-ok környezeti oldalról nem falják fel az input-ok forrását, vagy merítik ki ezek esetlegesen véges mennyiségét. Az SRI és általában is a Társadalom- és Környezettudatosság ennél sokkal többről szól, így a környezet teljes védelmét, és az összes stakeholder, illetve tágabb körök életminőségének javítását is ide kell érteni. Ha nem ezen filozófia alapján gondolkozunk, akkor az oly sokszor hangoztatott fenntarthatóságnak sincs semmi értelme.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F09%2F28%2Fa_fenntarthatosagi_indexek_fenntarthatatlansagarol_a_volkswagen_dizel-botranya_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F09%2F28%2Fa_fenntarthatosagi_indexek_fenntarthatatlansagarol_a_volkswagen_dizel-botranya_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F09%2F28%2Fa_fenntarthatosagi_indexek_fenntarthatatlansagarol_a_volkswagen_dizel-botranya_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A fenntarthatósági indexek fenntarthatatlanságáról a Volkswagen dízel-botránya kapcsán"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/09/28/a_fenntarthatosagi_indexek_fenntarthatatlansagarol_a_volkswagen_dizel-botranya_kapcsan#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/7857314" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
sri
autóipar
portfolioblogger
TSLA
VOW
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/vw_lies.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/09/25/zold_kotvenyek_egy_piac_robbanas_elott
Zöld Kötvények: egy piac robbanás előtt
2015-09-25T10:19:39+02:00
2015-09-25T10:19:39+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">A legtöbb embernek (köztük a befektetőknek) egyelőre nem esett le, hogy a világ milyen elképesztő változások előtt áll, és persze milyen súlyos kihívásoknak kell megfelelnie a következő években, évtizedekben. Ahhoz, hogy a klímaváltozás és a környezetszennyezés okozta károkat kordában tudjuk tartani, tovább esélyünk legyen arra, hogy hatásaikat meg tudjuk fordítani, 2035-ig összesen mintegy 48 000 milliárd dollárt kellene globális szinten az energia szektor beruházásaira elkölteni. Ez évente kb. 2550 milliárd dollárt jelent, ez az összeg szükséges az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) szerint ahhoz, hogy az emberi tevékenység által generált klímaváltozás mértékét a 2 fokos átlagos hőmérséklet növekedési limit alatt tudjuk tartani. 20 000 milliárd dollár szükséges a szénhidrogén alapú energiaellátás jelentős részének cseréjére, és ugyanennyi a növekvő igények kielégítése miatti beruházásokra. A további 8000 milliárd dollár oroszlánrésze a közlekedés és az épületek fenntarthatósági szempontok szerinti hatékonyságnövelésére fog elmenni. Ne legyenek kétségeink: nagyságrendileg ekkora tőkére lesz szükség ezen célokból a következő nagyjából 20 év során, és a legtöbb iparosodott állam, de még a magánszektor nagy része is tisztában van ezzel. Összehasonlításképpen: a teljes összeget tekintve akkora értékről van szó, amelyet a teljes magyar gazdaság 400 év alatt lenne képes előállítani. Az alábbi ábrán az látszik, hogy optimális esetben miként fog megváltozni a világ által felhasznált energiamix.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/ecofys_fig4.png" alt="ecofys_fig4.png" class="imgnotext" /> </p>
<p><strong>Honnan fogjuk előteremteni ezt a rengeteg pénzt?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Egy részét nyilván elő fogják tudni teremteni zártkörű finanszírozások és bankhitelek révén. A torta legnagyobb szeleteit azonban értékpapír kibocsátások révén kell majd behozniuk mind a magáncégeknek, mind az önkormányzatoknak és állami intézményeknek. A globális friss részvénykibocsátások (IPO) mértéke egy-egy erősebb negyedévben 60-70 milliárd dollár környékén van (nem számítva az outlier-eket), így éves szinten akár a 300 milliárdos összeg sem tűnik elérhetetlennek. Azonban még ez az összeg is csupán alig 12%-a az évente szükséges tőkének, és akkor még nem említettük azt, hogy az IPO-k természetesen más szektorban is (főként a technológia) területén is versenytársak lesznek. Az energiával kapcsolatos befektetéseknek azonban van egy nagy előnye a legtöbb más területtel – így a technológiával – szemben: sokkal megbízhatóbb cash-flow érhető el velük. Leegyszerűsítve: energiára mindig szükség lesz, és ennek mértéke viszonylag jól előrejelezhető, a szabályozás pedig az árak ingadozását gyakran kordában tartja, így nagyjából lehet tudni a várható bevételeket, ráadásul a csődkockázat is kisebb (szektorszinten!).</p>
<p style="text-align: justify;">Ezek a tulajdonságok ha nem is adnak kizárólagosságot, de mindenképpen érezhető előnyöket adnak a kötvényeknek a részvényekkel szemben. Ráadásul a világ kötvénypiacainak értéke másfélszerese a globális részvénypiaci kapitalizációnak (2014 végi adatok alapján 89 900 milliárd vs. 57 200 milliárd). További fontos érvet jelent, hogy amíg a részvénypiacok súlya a nagyobb hatékonyság miatt erősen eltolódott az Egyesült Államok irányába (51%, vagy más számítás szerint szintén domináns, de kicsit kisebb arányban, ahogy erről <a href="https://www.facebook.com/BlueMorphoInvestments/photos/a.414252115416332.1073741828.377052352469642/485331571641719/?type=1" target="_blank">írtunk is</a> egy hónapja), addig a kötvénypiacok estén ez a torzító hatás sokkal kisebb mértékben jelenik meg 39%). Ennek főként azért van jelentősége, mert a megújuló energiával és a korszerűsítéssel foglalkozó beruházások nagy részére nem az Egyesült Államokban van szükség, és ahogy később még visszatérek rá: már most sem ott történik. Egy kötvénypiacnál amúgy is szerencsétlenebb eset, ha egy állam, vagy önkormányzat, amelyik például a közösségi közlekedés (akár környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó) finanszírozását egy teljesen másik ország teljesen másik piacán szeretné megoldani, legalábbis nem jellemző módon.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/worldequitymarketcapmap.png" alt="worldequitymarketcapmap.png" class="imgnotext open-in-modal" />A finanszírozás jelentős része így szinte biztosan kötvénykibocsátás útján fog lezajlani. Ami azt illeti, ez már most is így történik, és az ún. Zöld Kötvények már nemcsak léteznek, de elképesztő dinamikával bővül is a piacuk, a globális bizonytalanságok idején is. Az HSBC és a Climate Bonds összeállítása alapján mára megközelítette a piac teljes értéke a 600 milliárd dollárt. Ez hatalmas előrelépés, hiszen három évvel korábban a globális pénzintézet még csak 174 milliárdnyi hasonló kötvényt azonosított be. A kibocsátó vállalatok és intézmények száma is megduplázódott, amíg 2012 elején 207-en voltak, mára 407 lett a számuk. Hozzá kell tenni, hogy a fenti adatok nemcsak a minősített és deklarált Zöld Kötvényekre vonatkoznak, amelyek piaci értéke az év elején 66 milliárd dollár volt, hanem a céloknak az elemzők szerint megfelelő, de nem deklarált kibocsátások is. Ezek oroszlánrésze a közlekedés szektorán belüli beruházásokat finanszíroz, azon belül is 95%-ban a vasúti személy és teherszállításra vonatkozik.</p>
<p style="text-align: justify;">Már ebből is látható, hogy a Zöld Kötvény meghatározás nem egyértelmű és eleve több kategória jön létre (vagy legalábbis nagyobb és kisebb egymáson belüli halmazok) attól függően, hogy mennyire szigorú kritériumrendszert veszünk figyelembe.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><strong>Mi tekinthető tehát Zöld Kötvénynek?</strong> </p>
<p style="text-align: justify;">A Zöld kötvények leginkább közelítő definícióját és a feltételeket, illetve alapelveket a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (ICMA) határozta meg, illetve ezen <a href="http://www.icmagroup.org/Regulatory-Policy-and-Market-Practice/green-bonds/membership/" target="_blank">dolgozik is</a> (egy kis mértékben tagként nekem is rálátásom nyílik erre a munkára), de emellett a beruházásokat független szervezeteknek, cégeknek is ellenőriznie illik, noha erre még jogszabályi kötelezettség nincs. A legtöbb esetben az elemzés során eljön az a pont, ahol valamely adatot, tényt a kibocsátónak vagy még inkább az egyfajta auditornak el kell hinni. Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy Kibocsátási Tájékoztatóban elhisszük az adott információt, vagy egy bizonyos szintű kockázatot hozzá rendelve az értékben ezt diszkontálás tárgyává tesszük. Általánosságban annyi elmondható, hogy a felhasznált összeg egészének kifejezetten fenntartható projektek finanszírozását kell szolgálnia (az tehát önmagában nem elég, hogy egy gyárhoz napelemeket is telepítenek és részben ezzel biztosítják az áramot), különálló számlán és könyveléssel kell kezelnie mindent, és erről folyamatos deklarált report-olásnak kell történnie. Ezeknek a projekteknek az alábbi kategóriák egyikébe kell tartoznia (a jelenlegi tipikus arányok a kötvény kapitalizáción belül a lenti ábrán): </p>
<ul>
<li>Megújuló energia</li>
<li>Energiahatékonyság (beleértve az ingatlanfejlesztést is)</li>
<li>Fenntartható hulladékgazdalkodás</li>
<li>Fenntartható föld- és erdőgazdálkodás</li>
<li>Biodiverzitás fenntartása</li>
<li>Tiszta közlekedés</li>
<li>Fenntartható vízgazdálkodás</li>
<li>Klímaváltozásra való felkészülés</li>
</ul>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/q1_20graph_205_1.jpg" alt="q1_20graph_205_1.jpg" class="imgnotext" /> </p>
<p> </p>
<p><strong>Érdemes-e Zöld Kötvényeket venni?</strong></p>
<p>Röviden: igen. Hosszan: igen, de nem mindegy milyet.</p>
<p style="text-align: justify;">Nagy általánosságban: ugyanolyan elővigyázatosnak kell lenni kockázatkezelés terén (is) mint bármely egyéb kötvénybefektetésnél, főként vállalati kötvényeket értve ezalatt. Fontos a minősítés, vagyis a fent említett deklarált Zöld Kötvény kategória (a Climate Bonds rendszere eből a szempontból elég jó). A nem minősítetteket súlyozzuk bőven alul, vagy akár kerüljük, és a célok szerinti diverzifikáció is valósuljon meg. Emellett az egyszerűsített szabály itt az, hogy egy tematikus kategóriába ne kerüljön több, mint az al-portfólió 30%-a. Persze ezen a metóduson lehet finomítani idővel.</p>
<p style="text-align: justify;">Cash-Flow szempontból legkevésbé az energiahatékonysági és a közlekedési kötvények a legkevésbé kockázatosak, az utóbbiak azért, mert jellemzően állami garancia van rájuk. A megújuló energia esetenként a részvényekhez <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/tags/napelem" target="_blank">hasonlóan</a> erősen kockázatos, függ a háttértől, de jellemzően a magasabb hozamot elvárásként megfogalmazhatjuk.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><strong>Hol javasolt a Zöld Kötvényeket keresni?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Bár most még (legalábbis a deklarált) Zöld Kötvények kevésbé gyakoriak, de ebben nagy változás várható. Hatalmas növekedési potenciál van a piacokon, hiszen a mostaninál már a közeljövőben sokkal többet kell eladni, hogy a bejegyzés elején hivatkozott célok megvalósulhassanak. Biztosak lehetünk benne, hogy a kormányzati és társadalmi nyomás is abba az irányba megy, hogy egyre több zöld projekt valósuljon meg.</p>
<p style="text-align: justify;">A Zöld kötvények legnagyobb piaca jelenleg nem a világ értékpapírpiacainak királyát jelentő Egyesült Államok, hanem Kína. Hozzá kell tenni, hogy a hatalmas Távol-Keleti ország kötvénypiaca egészen másként fest, mint a sokkal inkább nyitottabb, transzparensebb és kevésbé központosítottabb nyugatiak. Kína esetén az egyes speciális kötvénytípusok, illetve piacok köznyelvi elnevezése mosolyt csalhat az ember arcára és persze nagymértékben megkönnyíti azok megjegyzését. Ilyen például a Panda Bond, amely a Kínában yuan-ban denominált, de nem kínai vállalat által kibocsátott kötvényt jelenti. Vagy ott van a kiváló kínai ételről elnevezett Dim Sum Kötvénypiac, amely éppen az országon kívüli, de yuan-ban denominált kötvények kereskedését jelzi. A legtöbb kibocsátás persze nem ide tartozik, és inkább nagyvállalati, helyi állami értékpapírt jelenti, tipikusan a közlekedési kategóriában.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/panda_bond.jpg" alt="panda_bond.jpg" class="imgnotext" />Ezeknek a kockázata is nagyon magas, elsősorban nem is a deviza, hanem a számviteli szigor és a tőkepiac hiányosságai miatt. A javaslatom, hogy egyelőre érdemes ezeket elkerülni, de legalábbis alulsúlyozni. Sokkal inkább érdemes Európában és az Egyesült Államokban maradni, ahol a feltörekvők növekedésére alapozva is történnek azért forgalomba hozatalok. A cél tehát a fejlett és nyílt piac, de a gyorsan fejlődő és stabil cash-flow-t hozó, minél specifikusabb beruházásokra épülő, stabil kibocsátó által piacra dobott kötvények, ahol van független véleményezés. Egy nagyon jó lista a létező papírokról elérhető <a href="https://www.climatebonds.net/cbi/pub/data/bonds" target="_blank">itt</a>.</p>
<p> </p>
<p><strong>Jó-e, hogy gyors ütemben bővül a piac, hogyan hat ez a hozamokra és a kockázatokra?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az első reakció az lehetne, hogy a kínálat növekedése a magasabb hozamszintekben és így a pénzügyileg nem kifizetődő beruházásokban érhető majd tetten. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a klímaváltozás olyan egyedi helyzetet teremt, amit semmiképpen sem szabad összekeverni egy klasszikus szabadpiaci helyzettel. Több ok is van arra, hogy a jó hozam-kockázat arány fennmaradásában, sőt akár javulásában gondolkozhassunk. </p>
<ul>
<li style="text-align: justify;">A fundamentumokra pozitívan fog hatni a szabályozás szigorodása.</li>
<li style="text-align: justify;">Társadalmi felelősségvállalás iránti érzékenység felfokozódása.</li>
<li style="text-align: justify;">Az intézményi befektetők részéről az egyre gyakoribb SRI alapelv bevezetések.</li>
<li style="text-align: justify;">Sőt, sokan már most deklarálták a döntést, hogy a klímaváltozásra való hatást figyelembe veszik a befektetési döntéseknél. Például az ENSZ által életre hívott Principles for Responsible Investment szervezeten belül 1400 tag tette ezt meg (még ha viszonylag laza alapelvek mentén is), akiknek összesen 59 000 milliárd dollárra (!) van ráhatása, ráadásul ez az összeg durván emelkedik.</li>
</ul>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/sig_growth-april-2015.png" alt="sig_growth-april-2015.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az adatok sem támasztják alá a növekvő kibocsátási mennyiség miatti hozam félelmeket. Például a kifejezetten kockázatos, hitelminősítők által is alacsonyan besorolt, <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/04/20/a_yield_co-k_erdekes_befektetesek_a_megujulo_energia_teruleten" target="_blank">Terraform Power</a> által kibocsátott kötvény hozama a 6%-ot sem éri el. A német állami tulajdonú fejlesztési bank, a KfW magas besorolású, alacsony kockázatú kötvénye 1,75%-os kupon mellett került kibocsátásra, közel kétszeres túljegyzés mellett. Ezek a hozamok azonban nem olyan alacsonyak (főleg a mostani általános hozamszintek mellett), hogy ne legyen értelme ezeket adott esetben megfontolni. A Zöld Kötvényekről még sokat fogunk hallani, és tervezem, hogy a jövőben itt a blog-on konkrét példákat is bemutatok majd, még ha az SRI igazi jellegéből fakadóan a részvény tematika marad továbbra is a domináns. </p>
<p style="text-align: justify;"><em>Köszönet </em><em>Dr. Tőzsér Tamás János, ügyvédjelöltnek, aki felhívta a figyelmemet a szegmensre és akitől rengeteg fontos forrásmunkát kaptam. </em></p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F09%2F25%2Fzold_kotvenyek_egy_piac_robbanas_elott%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F09%2F25%2Fzold_kotvenyek_egy_piac_robbanas_elott%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F09%2F25%2Fzold_kotvenyek_egy_piac_robbanas_elott%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Zöld Kötvények: egy piac robbanás előtt"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/09/25/zold_kotvenyek_egy_piac_robbanas_elott#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/7820220" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
energia
kötvény
sri
portfolioblogger
TERP
GreenBond
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/ecofys_fig4.png
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/08/28/az_ot_leggyakoribb_tevhit_a_tarsadalom-_es_kornyezettudatos_befektetesekkel_sri_kapcsolatban
Az öt leggyakoribb tévhit a Társadalom- és Környezettudatos Befektetésekkel (SRI) kapcsolatban
2015-08-28T09:06:42+02:00
2015-08-28T09:06:42+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">A Blue Morpho Investments Blog-ot már több, mint <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/02/23/mi_az_a_blue_morpho" target="_blank">fél éve</a> írom. Ez idő alatt is rengeteg felvetés, kérdés, észrevétel jutott el hozzám, csak úgy mint személyes beszélgetések során. Az SRI (Socially Responsible Investing), vagyis Társadalom és Környezetudatos Befektetési filozófia egy viszonylag új megközelítésmód, így sok – általában egyébként jóindulatból táplálkozó – félreértés is kialakult. Ebben a bejegyzésben azokat gyűjtöttem össze, amelyek a leggyakrabban merülnek fel.<br /> </p>
<p><em>„Az SRI lényege, hogy azt nézzük, hogy mennyi jótékony adományt ad a cég non-profit szervezeteknek.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az adományok legtöbb esetben nem jelentenk mást, csak pózt, vagy PR tevékenységet, amely által a nagyközönség szimpátiáját igyekeznek el- vagy visszanyerni a vállalatok. Egy cégnek nem az a feladata, hogy a civil szervezetek, vagy a kormányzat munkáját átvállalják, így azok a tevékenységek, amelyek nem lehetnek hasznosak ÉS egyben profitábilisak is, elkerülendőek számukra. A nyereség felosztásánál pedig sokkal inkább a részvényekesek egyedi döntése, hogy kinek és mennyit adakoznak. Valamivel jobb a helyzet ha egy-egy cég ösztönzi a saját munkavállalóit, hogy önkéntes munka keretében is hasznosítsák tudásukat és idejüket, ugyanis így a céges kultúrában is hangsúlyos formában is megjelenhet a társadalmi felelősségvállalás tudata. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/e0eb4.png" alt="e0eb4.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Valójában a vállalatok tevékenységének valós társadalmi és környezeti hatása számít. Hiába tartoznak az ExxonMobil és a Chevron olajóriások <a href="http://www.businessinsider.com/the-most-generous-companies-in-america-2013-7%20" target="_blank">a legnagyobb céges adakozók</a> közé évi több száz millió dolláros értékekkel, az általuk kitermelt, finomított, majd levegőbe eregetett szénhidrogének okozta kár ezt sokszorosan meghaladja. Azok a cégek, amelyek viszont tiszta(közeli) energiát állítanak elő, de keveset vagy akár semennyit sem adakoznak sokkal többet tesznek azért, hogy a világ élhetőbb legyen.<br /> </p>
<p><em>„Az SRI alapú döntésnél a célpont CSR (Corporate Social Responsibility) tevékenységét kell figyelni.”</em></p>
<p><em><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/csr_1.jpg" alt="csr_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">A legnagyobb zavart az okozza ezzel a tévhittel kapcsolatban, hogy a CSR nem a befektetési területen használt fogalom, és így nem a befektetői perspektíva oldaláról vizsgálja a társadalmi hasznosságot. A CSR fogalmát elsősorban nem is azért találták ki, hogy a befektetőket meggyőzze a cég felelősségvállalásáról, így nem is erre lett optimalizálva. Ráadásul mivel itt inkább a nyilvánosság általános meggyőzése a cél, ezért sok cég visszaél a CSR tevékenységével, amit csak pózként használnak fel. Még ha ez nem is történik meg, akkor is: a CSR ugyan egy pozitív és fontos kezdeményezés, de sokkal fontosabb a valós alaptevékenység hatása a környezetre és a társadalomra. Ehhez a CSR által adott kulcsindikátorok fontosak és gyakran az ESG (Environment, Society, Governance) elemzés részét is képezik akaratlanul is, de a lényeget azért nem tartalmazzák.<br /> </p>
<p style="text-align: justify;"><em>„A vállalatoknak kizárólag a részvényesi érték maximalizálása a feladata, más tényezőkre való tekintet nélkül, a tulajdonosok, ha akarnak az osztalékból és részvényvisszavásárlás összegéből adakozhatnak.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/6a00d8341c630a53ef01156fc854de970c-500wi.jpg" alt="6a00d8341c630a53ef01156fc854de970c-500wi.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">Ez azért is egy régi és ragadós mítosz, mert még én is érveltem részben ezzel egy kicsit feljebb. Való igaz, hogy a vállalatok egyik (!) célja a részvényesi értéke maximalizálása, és az is, hogy az adakozás pedig nem a cégek feladata. Ugyanakkor a valós SRI hasznosság – ahogy feljebb ezt szintén megemlítettem – a szervezet fő tevékenységének társadalomra és környezetre gyakorolt nettó előnyei számítanak. A kizárólagos pénzmotiváció mindenkinek káros, még a részvényesnek is, és ezt számos tanulmány alátámasztja. Egy bizonyos szint felett a többletjövedelem és vagyon <a href="http://www.pnas.org/content/107/38/16489.full%20" target="_blank">nem okoz további elégedettséget</a>, kivéve ha a pénzt megfelelő, más számára hasznos <a href="http://www.ted.com/talks/michael_norton_how_to_buy_happiness%20" target="_blank">módon</a> kerül akár szó szerint befektetésre. Ahogy Arnold Schwarzenegger <a href="http://www.brainyquote.com/quotes/quotes/a/arnoldschw146572.html%20" target="_blank">mondta</a>: „A pénztől nem leszel boldogabb. Nekem most 50 millió dollárom van, és pontosan ugyanolyan boldog vagyok, mint amikor még csak 48 millió dollárom volt.” :)<br /><br /></p>
<p><em>„Az SRI lemondás a részvénypiaci haszonról a világ jobbá tétele érdekében...”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Tengernyi adat és <a href="https://dl.dropboxusercontent.com/u/44304910/SRI%20alapú%20befektetések%20hozama%20más%20hasonló%20eszközökkel%20rendelkező%20portfóliókkal%20szemben%20-%20Faluvégi%20Balázs%201502.pdf" target="_blank">nagyon sok kutatás</a> egyértelműen bizonyítja, hogy nem ez a helyzet. Sőt, akár még hozamelőnyt is jelenthet ha SRI filozófiát alkalmazunk.</p>
<p style="text-align: justify;">Ráadásul, ahogy a társadalmi és befektetői elvárások is megnőnek a cégek tevékenységének széleskörű hasznosságával kapcsolatban, úgy az ehhez kapcsolódó, igazodó vállalatok eredményessége is javulni fog, ami a hosszú távon a részvényárfolyamok területén is érzekeltetni fogja hatását. Például a megújuló energia térnyerése azt jelenti, hogy a mostani hagyományos energiacégek és szolgáltatók bevételének érdemi része a napelem, szélturbina és hasonló vállalatok forgalmához fog csapódni, ami által azok értékének emelkedése is egy igen valószínű forgatókönyv.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/angry-bull.jpeg" alt="angry-bull.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Nem kell tehát a haszonról lemondani, mert az SRI a befektetőnek is saját érdeke. Több a nyereség, a közvetlen haszon (a jobb környezet, motiváltabb munkavállalók, átláthatóbb nyereség, és igen a jobb világ miatt), illetve lelkileg saját magának is jobb mert tudja hogy pénze hasznos helyre került. A pénz, prosperitás, anyagi jólét fontos, és egy szintig alapvető faktor a személyes elégedettség, boldogság esetén. Ám korántsem kizárólag ez jelenti az építőelemet.<br /><br /></p>
<p><em>„Az SRI leginkább a vallásos és spirituális érdeklődésű emberek esetén lehet fontos, például az iszlám pénzügyek területén.”</em></p>
<p><em><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/islamic-banking-top-post.jpg" alt="islamic-banking-top-post.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">A legtöbb SRI tanácsadásnak, alapnak, vagyonkezelésnek nincs vallásos háttere, és szívesen lát mindenkit világnézeti háttérre való tekintet nélkül. Többezer milliárd dollárnyi vagyont kezelnek bármilyen szentírás által diktált szabályokra hivatozás nélkül. Természetesen vannak olyan befektetési megoldások, ahol a vallás által adott szabályok az irányadóak, és ez gyakran egybeesik a társadalmi hasznosság általánosan elfogadott elveivel. Így a hasonló, egyházi befolyás alatt lévő befektetési döntések is az SRI-hez tartoznak, ugyanakkor a legtöbb országban nem jelentik a fő vonalat. Persze valamilyen személyi <a href="http://www.bluemorphoinvestments.hu/ertekek" target="_blank">értékrendszer</a> kell a társadalmi hasznosság meghatározásához, ezt azonban mindenkinek saját magának kell meghatároznia.<br /> </p>
<p>---<br /><br /></p>
<p>Ha a későbbi Blog bejegyzések is érdeklik, akkor érdemes like-olni <a href="https://www.facebook.com/BlueMorphoInvestments" target="_blank">Facebook oldalunkat</a> és feliratkozni <a href="http://www.bluemorphoinvestments.hu/hirlevel" target="_blank">Hírlevelünkre</a>.</p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F08%2F28%2Faz_ot_leggyakoribb_tevhit_a_tarsadalom-_es_kornyezettudatos_befektetesekkel_sri_kapcsolatban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F08%2F28%2Faz_ot_leggyakoribb_tevhit_a_tarsadalom-_es_kornyezettudatos_befektetesekkel_sri_kapcsolatban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F08%2F28%2Faz_ot_leggyakoribb_tevhit_a_tarsadalom-_es_kornyezettudatos_befektetesekkel_sri_kapcsolatban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az öt leggyakoribb tévhit a Társadalom- és Környezettudatos Befektetésekkel (SRI) kapcsolatban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/08/28/az_ot_leggyakoribb_tevhit_a_tarsadalom-_es_kornyezettudatos_befektetesekkel_sri_kapcsolatban#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/7739966" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
sri
portfolioblogger
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/e0eb4.png
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/07/13/vestas_felfujja_a_szel
Vestas – Felfújja a szél?
2015-07-13T10:38:45+02:00
2015-07-13T10:38:45+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">A napokban egy elképesztő rekord látott napvilágot. Dániában volt olyan nap (múlt hét előtti csütörtök), amikor <strong>az ország teljes villamosenergia ellátását a szélenergia szolgáltatta</strong>, sőt a megteremelt áram olyan mennyiségű volt (a felhasználás 116%-a), hogy abból a környező országokba is exportálni tudtak. Az év első negyedévében már volt arról szó, hogy Costa Rica hónapokig képes volt megújuló erőforrásokból fedezni hasonló igényét, de ott főként a vízerőművek tették ezt lehetővé, ráadásul most a világ egyik legfejellettebb és ennek megfelelően nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas egy főre jutó energiafogyasztásával rendelkező országában tudták ugyanezt fosszilis energiahordozók nélkül elérni. Még ha csak egyetlen napig is. Ez egészen elképesztő eredmény és felcsillantja annak a lehetőségét, hogy egy nap majd mindenhol csak a tiszta energia legyen jelen.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/offshore-wind2.jpg" alt="offshore-wind2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="563" height="249" /></p>
<p style="text-align: justify;">Dánia hihetetlen eredménye abból a szempontból nem meglepő, hogy az ország világviszonylatban is vezető szerepet vállalt a szélenergia hasznosítását illetően. <strong>Az elektromos energia esetén az arány már most is eléri a 39%-ot</strong>, és bár a kormányzat 2020-ra tűzte ki célul, hogy ennek súlya 50%-ra emelkedjen, nagyon úgy fest, hogy ezt idő előtt fogják elérni. Ez részben a kedvező adottságoknak köszönhető, hiszen az ország tengeri területének rengeteg olyan része van, ahol relatív alacsony a vízmélység, de magas az átlagos szélsebesség, így könnyű és meg is éri telepíteni ezeket. Mindösszesen 5252 szélturbina dolgozik az országban, nem számolva a háztartások által használtakat. Ennek mennyiségnek tekintélyes részét a Vestas nevű cég szállította, amely titokban már a hetvenes években fejleszteni kezdte a szélturbinákat. A fő ok az olajválság miatti aggodalom volt, de hosszú évekig tartott, és rengeteg buktatót hozott, amíg 1986-ban elhatározták, hogy csak ezzel fognak foglalkozni, és amíg a kilencvenes években végre beindul az üzlet. Bár a kormányzat hektikus módon, de támogatta a megújuló energiát, a hazai piacon is csak 1995 táján kezdenek el brillírozni, amikor átadják az első tengeri szélturbina parkot. Innentől aztán nincs megállás, az északi munkatempó, a természet tisztelete, a fejlett társadalmi környezet, és némi idejében érkező állami adókönnyítés és persze egy kis szerencse Dániát szélenergia nagyhatalommá teszi. A Vestas pedig ennek lett a zászlóshajója.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/wind_in_denmark_1977_2011_large.png" alt="wind_in_denmark_1977_2011_large.png" class="imgnotext open-in-modal" width="532" height="399" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Dánia szélenergia kapacitása a hetvenes évektől</em></p>
<p style="text-align: justify;">A cég mindezidáig 66 GW-nyi névleges kapacitású szélturbinát állított szolgálatba világszerte, ez <strong>a teljes globális szélenergia teljesítmény mintegy hatoda</strong> (és hogy a szám nagyságát érzékeltessem, a pár hete <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/06/23/alteo_hazai_szereplo_az_alternativ_energia_teruleten" target="_blank">elemzett</a> Alteo szélerőművi kapacitásának több, mint a hatezerszerese). Bár a piaci részesedése visszacsúszott, főként a válság évei alatt, jelenleg is 13% körüli arányával piacvezető. A szélenergia hasznosságát aligha lehet elvitatni. Egy érdekes példa: a Vestas egyik legnagyobb turbinája által a teljes életciklus során megspórolt CO2 kibocsátás mennyisége (230 000 tonna egy szénerőmű hasonló energiamenyisége esetén) <strong>olyan környezeti kímélést tesz lehetővé, mintha egy teljes évre 44 000 személygépjárművet vonnánk ki a forgalomból</strong>. További nagy előny, hogy a szélerőműveknek nincs érdemi vízfelhasználási igényük üzemeltetésük során, ami szintén fontos természeti erőforrások megkímélését jelenti. Emellett a cég nem képmutató, a saját tevékenységének ellátása kapcsán is szinte kizárólag megújuló erőforrásokat használ fel, kivételt csak az jelenti, ahol ezt nem lehet – egyelőre – megoldani.</p>
<p style="text-align: justify;">A Felelős Vállalatirányítás oldalát eleve könyedebbé teszi, hogy a Vestas-nak egyetlen nagy, stratégiai vagy akár pénzügyi tulajdonosa sincs, senki sincs 5% felett, a teljes részvényállomány egyben a közkézhányadot is jelenti. Mindemellett a papírok 94%-át birtokló tulajdonosok bekerültek a részvénykönyvbe, ami nagy arányt jelent, és segíti a tulajdonosi struktúra (még inkább széttagoltság vagy sokszínűség) igazolását, persze ezek között sok letétkezelő is van, ahol a valódi tulajdonos nem, vagy nem feltétlenül ismert. Érdekesség egyébként, hogy a 152 000 tulajdonos közül <strong>a teljes cégnek még mindig 41%-a dán kézben van</strong>.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2015-07-12_12_25_51.png" alt="screenshot_2015-07-12_12_25_51.png" class="imgnotext" width="554" height="383" />Ettől persze egy régóta bebetonozott menedzsment még kihasználhatná a helyzetet „oszd meg és uralkodj”, vagy még inkább „szétszórt, így uralkodhatsz” alapon, de az erős etikai érzék ezt sem teszi lehetővé. A cég külön – igaz, betegesen azért nem részletezett – útmutatót tesz közzé a kisrészvényeseknek, hogy miként lehetnek active shareholder-ek, vagyis a cég életébe beleszóló részvénytulajdonosok. Ezt tehetik új javaslatokkal, és proxy szavazással is – többek között. A cég kommunikációja az ESG szempontok kapcsán, és általában is <strong>az átláthatóság kiválóan működik</strong>. Nemcsak megkapjuk a pontos és következetes módon kalkulált adatokat, de mindezt nagyon felhasználóbarát módon tálalják elénk. Világosan látszik, hogy a cég maximálisan törekszik az érdeklődők tájékoztatására, sőt: oktatására is.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár a cég szavakban kiemelt figyelmet fordít a menedzsment diverzitására, itt a fejlődés helyenként lassan halad. Hiába tűzték ki például célként a nők 40%-os arányát, egy év alatt csupán egyetlen százalékot sikerült javítani: 18%-ra. Emellett, ahogy a lenti szervezeti „struktúra” ábrán is látszik, <strong>a felsővezetők szinte mindegyike egy dán, ötvenes, fehér férfi</strong> (hozzá kell tenni, hogy a globális középvezetői szinteket nézve a dán arány már csak 46%). Szintén kisebb aggodalomra ad okot, hogy a korábbi Fenntarthatósági Jelentést visszaintegrálták az Éves Jelentésbe és ott is eléggé háttérbe szorul, de a fontos adatokat azért külön dokumentumban mutatják be. Az alkalmazottak enyhén pozitív képet adnak a Vestas-ról, ahol jó fizetések és nagyon magas biztonsági követelmények vannak. Ugyanakkor a válság és a szélenergia támogatások megtépázása a korábbi években az amerikai menedzsmentet rosszul érinthették, mert többen panaszkodnak durva túlórákra és ellentmondásos utasításokra. Nagyon jó viszont az a rendszer, amely a munkatársaknak, partnereknek, beszállítóknak egy független, kifejezetten erre szakosodott cégen keresztül lehetőséget biztosít, hogy az esetleges visszaéléseket, etikai problémákat riportolják. Ezt a megoldást már nem először dícsérik – például a BAE Systems esetén is volt erre példa (erről egy konferenciáról beszámoló <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/04/28/a_tiszta_jovo_kozelebb_van_mint_gondolnank_beszamolo_a_uk_sif_konferenciajarol" target="_blank">bejegyzésben</a> írtam is) – és a Vestas olyannyira transzparens, hogy az Éves Jelentésben erről részletes adatokat is megoszt.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2015-07-12_12_31_27.png" alt="screenshot_2015-07-12_12_31_27.png" class="imgnotext open-in-modal" width="581" height="233" /></p>
<p style="text-align: justify;"><a href="https://www.dropbox.com/s/2bkq9taozuyig8d/Screenshot%202015-07-12%2012.31.27.png?dl=0"></a>Mindezek összességében ha nem is hibátlan, de még így is egészen lenyűgöző SRI teljesítményt jelentenek. A Vestas joggal van jelen pozitív szűrésű figyelőlistánkon, és talán azzal sem árulok el nagy titkot, hogy a pontszámai alapján még ezen lista tagjainak is a krémjében helyezkedik el. <strong>Ha csak SRI alapon nézzük, akkor bátran ajánlom mindenkinek</strong>, hogy a papír legyen a portfóliója stabil, akár az átlagnál is lényegesen nagyobb súlyú része. Itt azonban nem álhatunk meg, hiszen a Vestas részvényeinek értékeltsége, úgy általában a cég fundamentális helyzete és persze a rövid- középtávon gondolkozóknak a kurzus technikai elemzése is fontos.</p>
<p style="text-align: justify;">Először is egy technikai megjegyzés. Az adatokat elemezve kis óvatosságra intek mindenkit, mert van ami Dán Koronában, és van ami Euróban van megadva, forrástól függően. Maga a Koppenhágai jegyzés is okozhat némi információ zavart, vagy legalábbis a független források kevésbé kényeztetnek el minket, hiszen kevesebb elemző és adatfeldolgozó cég foglalkozik a Vestas-al. Pedig nem ártana, mert egy igen gyorsan felfelé futó vállalatról van szó.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/danish-crowns-currency-from-denmark-in-europe-and-euro-banknotes-money.jpg" alt="danish-crowns-currency-from-denmark-in-europe-and-euro-banknotes-money.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ami a növekedés szempontjából komoly bizakodásra adhat okot, az a szélenergia egységköltségének a <a href="http://chikansplanet.blog.hu/2015/04/24/a_dan_szelenergia_projektek_mar_arukban_is_verik_a_gazt_es_a_nuklearis_energiat" target="_blank">visszaesése</a>, és az a tény, hogy gyakran már önmagában ezáltal is teljes mértékben versenyképes a fosszilis energiahordozókkal. Persze a támogatási rendszer megléte a mai napig fontos kérdés, ami érdemi kockázatokat hordoz magában. Emiatt komolyan törekednek arra, hogy az értékesítés földrajzi megoszlását tekintve is diverzifikáljanak. <strong>Ázsia részaránya a kontinensek között (5,7%) még komoly kiaknázatlan lehetőségeket jelent.</strong> A vállalat egyre komolyabb szinteken koncentrál itt a legnagyobb piacokra, erre utal az is, hogy mind Indiában, mind Kínában új menedzsmentet neveztek ki tavaly.</p>
<p style="text-align: justify;">A Vestas nagyon erős iparági szereplő, és szinte biztos, hogy az is marad. Emiatt <strong>az egyik legjobb részvény, ha a szélenergia területéről keresünk befektetési lehetőséget</strong>. Márpedig ez al-ágazat is érdekes maradhat, legkevesebb a diverzifikáció miatt. A Vestas mérlege az ismét elindult fejlődés és rendelésállomány növekedés mellett egészséges arányokat mutat, bár a likviditási mutatókon azért lenne mit feljebb tornászni. Igaz, a cég évek óta hasonló szinteken kiválóan menedzseli a készpénzt, illetve hajtja be a működésből eredő kintlevőségeket bármilyen komoly probléma nélkül. A vevők széttagoltsága is csökkenti ezen a ponton (is) a kockázatokat.</p>
<p style="text-align: justify;">A javuló eredmények ellenére a vélhetően a Vestas nyomott közelmúltja miatt nyoma sincs olyan feszített értékeltségi szinteknek a részvényárfolyam esetén, mint a legtöbb megújuló energia cégnél. A visszatekintő P/E 27-es értéket mutat, ez még a továbbra is eléggé nyomott hozamszintek mellett is kicsit magasnak tűnik, de a hatékonyságjavulás (a bruttó fedezet tavaly visszaért az öt évvel korábbi szintre,, két év alatt 50%-ot javulva!) és az ismét növekedni kezdett bevétel (továbbá az erős rendelésállomány) miatt a 12 havi gördülő EPS alapján az érték már “csak” 23, de a forward P/E már az elfogadható 18-as adatot láthatjuk. <strong>Ez lényegében megegyezik a fejlett piacok indexeinek hasonló értékével miközben egy sokkal stabilabb cégről, és attraktívabb ágazatról beszélünk.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Szót kell még ejteni a piaci pszichológia által rángatott részvényárfolyam alakulásáról. Itt a görög és kínai események cseppet sem zavarták meg az idei menetelést és a múlt héten egy friss kitöréssel, többéves csúccsal, növekvő forgalommal <strong>komoly tér nyílt meg a további emelkedés előtt</strong> – persze inkább középtávon.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/screenshot_2015-07-13_10_14_23.png" alt="screenshot_2015-07-13_10_14_23.png" class="imgnotext open-in-modal" width="565" height="249" /></p>
<p style="text-align: justify;">Mindez persze még nem garancia a sikerre, és senki sem fog hónapok alatt meggazdagodni a Vesta papírok vásárlásából, de az esélyek a növekedés oldalán vannak, (ha nem is elhanyagolható, de mérsékelt kockázat mellett), ami persze az ágazat – és a technológia – sikere nélkül nem fog megtörténni. Valójában <strong>egy fogadás a szélenergia dinamikus terjedésére, de meglehetősen jó odds-okkal</strong>.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár a napenergia fejlődése most sokkal inkább rohamos, de a kiegyensúlyozási hatás miatt a szélenergia jelenléte is fontos: amikor és ahol a napenergia kevesebb energiát tud termelni az időjárás miatt, ott rendszerint a szélturbinák hozzák be a lemaradást (vagy akár törnek az élre). <strong>A Vestas stabil és a fejlődésben megkerülhetetlen szerepet tölt be, miközben tevékenysége szinte minden területen hasznos és példamutató.</strong></p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p> </p>
<p>---</p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">Most egy darabig nyári szünet a Blog-on, a következő bejegyzés csak augusztus második felében várható. Addig is <strong>érdemes feliratkozni a <a href="http://www.bluemorphoinvestments.hu/hirlevel" target="_blank">Hírlevélre</a>, és like-olni a <a href="http://www.facebook.com/BlueMorphoInvestments" target="_blank">Facebook oldalt</a></strong>. A nyár folyamán is várom az ötleteket, hogy <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/07/07/milyen_kornyezetbarat_autot_hasznaljak" target="_blank">Milyen környezetbarát autót érdemes venni?</a></p>
<p>Még egy info: cégünk Tanácsadói munkakörbe <a href="http://www.bluemorphoinvestments.hu/karrier" target="_blank">állásajánlatot</a> jelentetett meg. Ha önnek nem is érdekes, kérem küldje tovább olyan ismerőseinek, akiket ez érdekelhet. A jelentkezési határidő július vége.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F07%2F13%2Fvestas_felfujja_a_szel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F07%2F13%2Fvestas_felfujja_a_szel%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F07%2F13%2Fvestas_felfujja_a_szel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vestas – Felfújja a szél?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/07/13/vestas_felfujja_a_szel#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/7621668" border="0" /></a><br /></p>
energia
részvény
szélerőmű
sri
portfolioblogger
Dánia
VWS
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/offshore-wind2.jpg
https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/07/07/milyen_kornyezetbarat_autot_hasznaljak
Milyen környezetbarát autót érdemes venni? (Várom az ötleteket!)
2015-07-07T08:36:23+02:00
2015-07-07T08:36:23+02:00
Faluvégi Balázs
https://blog.hu/user/404004
<p style="text-align: justify;">Az elmúlt hónapokban nagyon sokat elemeztem az elektromos, illetve alternatív hajtású autópiacot. Egyrészt azért, mert gyorsan növekvő, de még inkább hatalmas lehetőségek előtt álló területről van szó. Másrészt pedig azért, mert környezetvédelmi szempontból egy sok tekintetben nagyon hasznos szegmensről beszélhetünk, hiszen a károsanyag kibocsátás mértéke ezeknél jóval kisebb (hibrid, plug-in hibrid), vagy akár ez egyenlő a nullával (elektromos hajtás), legalábbis az üzemeltetésük idején. Persze a teljes élettartam alatti energiafelhasználást is meg kell nézni, és az elektromos vagy részben elektromos hajtás esetén a fogyasztó háttere és egyéb energiafelhasználási döntései sem tekinthetőek jelentéktelennek. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/electric-car-logo.jpg" alt="electric-car-logo.jpg" class="imgnotext" width="505" height="406" /></p>
<p style="text-align: justify;">Peter Lynch, rekord eredményeket felmutató amerikai részvényportfólió menedzser volt arról híres, hogy az elemzés során a lehető legmélyebben kielemezte a részleteket és vásárlóként is felmérte a terepet. Például amikor szállodaláncok részvényeit elemezte, bejelentkezett ezekbe egy-egy éjszakára és az összes szolgáltatást kipróbálta, a szobapincértől a parkoláson át a concierge-t, de még az ágyakon is ugrált, hogy megnézze azok minőségét. A példáját követni igyekezvén, mi mást is tehettem volna :), mint hogy én is <a href="http://bridgewealthmanagement.blogspot.hu/2014/04/eleterzes-modellbol-tomegauto-tesla.html" target="_blank">kipróbáltam</a> tavaly Tesla S-t, egy kicsit vezettem Nissan Leaf-et, számos hibrid autót is. Idén, ezen a blog-on is <a href="http://bluemorphoinvestments.blog.hu/tags/autóipar" target="_blank">írtam</a> az ágazatról.</p>
<p style="text-align: justify;">Mindezek során akarva-akaratlanul (de persze sokkal inkább akarva), az autók tulajdonságai között is elmélyedtem. Egyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy érdemes környezettudatos megoldásra váltani, és ezek nagy része ma már elérhető azoknak, akik új vagy akár használt autó vásárlását fontolgatják a közeljövőben. Ezért én is <strong>komolyan gondolkozom azon, hogy kevésbé szennyező módon közlekedjek</strong>, ez már csak azért is kötelességem, mert éppen egy olyan Blog-ot írok, amely arra ösztönzi az embereket, hogy Társadalom- és ami itt még fontosabb: Környezettudatosan fektessenek be (SRI). Ha pedig így tesznek, akkor érdemes az élet más területein is így gondolkozniuk, ami a közlekedésüket is lefedi. Magam is hasonlóan kell hogy gondolkozzak, de a változtatás nem olyan egyszerű. Az autózásban a környezettudatosság kérdése sem feltétlenül átlátható, és számos gyakorlati szempontot is mérlegelni kell. Például évek óta hibrid autóval járok, amely az autó tudásához és erejéhez mérten mérsékelt károsanyag kibocsátást mutat fel, de az új, egyre szigorúbb normáknak megfelelő kínálatot elnézve egyre kevésbé tartozik a kevéssé szennyezők közé.</p>
<p style="text-align: justify;">Ugyanakkor az SRI általam képvisel filozófiájához az is hozzátartozik, hogy nem kell lemondani az életmód egyetlen eleméről sem, csupán tudatosabban, pazarlás nélkül, a technológia által ma már elérhető megoldás által kell kialakítani életünket (és befektetési portfóliónkat is). Hogyan tehetjük meg ezt autózásunk és még tágabban megnézve: közlekedésünk során? A választ én sem tudom biztosan, ezért is fordulok a Blog olvasói felé. </p>
<p style="text-align: center;"><strong>Kíváncsi lennék bárki véleményére, hogy milyen autóval érdemes járni, ha környezettudatosan gondolkozunk?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Persze mindenki élete és közlekedési szükségletei, igényei mások, ezért jobb híján, de a konkrét példa kedvéért itt a sajátomat vetem fel, ami azért nem üt el a nagy átlagtól. Nézzük meg tehát, hogy mit kell tudnia annak az autónak, amivel nekem kell járnom.</p>
<p style="text-align: justify;">- Hétköznaponként <strong>30-80 km-t</strong> járok városban, elővárosban.</p>
<p style="text-align: justify;">- <strong>Havonta 4-6 alkalommal</strong> 100-300 km-t teszek meg egy-egy nap során országon belül.</p>
<p style="text-align: justify;">- Ezen esetekben gyakran járok földutakon, amelyekhez nagyobb hasmagasság, részbeni (pl. elektromosan szabályzott, vagy bekapcsolható) <strong>négykerékhajtás</strong> ajánlott.</p>
<p style="text-align: justify;">- Évente 4-5 esetben hosszabb, külföldi, <strong>akár többezer kilométeres</strong> utat is megteszek, szinte minden esetben nyugat felé, fejlett országokban.</p>
<p style="text-align: justify;">- Arra sajnos jelenleg nincs lehetőségem, hogy <strong>órákat várjak</strong> töltésre egy-egy ilyen út alkalmával.</p>
<p style="text-align: justify;">- Az autóban legalább <strong>négy fő részére</strong> kényelmes, hosszútávú utazáshoz szükséges hely kell.</p>
<p style="text-align: justify;">- <strong>Legalább 400 literes</strong>, jól kialakított csomagtér kell, amit a hátsó ülések gyors lehajtásával minimum 1000 literesre lehet bővíteni.</p>
<p style="text-align: justify;">- Alapvetően szeretek dinamikusan vezetni, fontosak a teljesítményadatok. Ugyanakkor <strong>ez inkább preferencia</strong>, és nem alapfeltétel.</p>
<p style="text-align: justify;">- Szintén preferencia, hogy az autó alapjáraton <strong>minél csendesebb</strong>, vagy akár hangmentes legyen, és haladás közben se legyen hangos, főleg a környezetet ne terhelje a kiadott hang által.</p>
<p style="text-align: justify;">- Tekintettel arra, hogy mivel foglalkozom, szeretném kifelé is mutatni, hogy környezettudatosan gondolkozom. Nagyon fontos, hogy ez semmiképpen sem pózolás lenne, ténylegesen minél inkább <strong>valóban hasznos</strong>, vagy lehető legkisebb mértében káros megoldást keresek, de fontos hogy ez látsszon is.</p>
<p style="text-align: justify;">- Nemcsak az autó használat közbeni károsanyag kibocsátása a fontos szempont, de <strong>a teljes életciklus általi környezetterhelés</strong> minimalizálása is (gyártás, szállítás, használt alkatrészek kezelése, stb.) </p>
<p style="text-align: justify;">Tényleg bármilyen ötlet, javaslat, megoldás, felvetés, kérdés, stb. érdekel. Alternatív hajtás, közlekedés megoldása más módon, akár részben, hibrid, plug-in hibrid, hidrogéncella, teljesen elektromos, kibocsátás költségének offset-elése, stb-stb-stb. Akit érdekel a témakör, és van meglátása, ne kíméljen, küldje nyugodtan. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/giphy.gif" alt="giphy.gif" class="imgnotext" width="146" height="205" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Várom tehát az ötleteket, javaslatokat, kérdéseket lent a kommentekben, <a href="https://www.facebook.com/BlueMorphoInvestments/posts/470302739811269" target="_blank">Facebook-on</a> (ehhez tartozó külön bejegyzés kommentjeiben vagy akár privát üzenetben), email-en (<a href="mailto:faluvegi@bluemorphoinvestments.hu" target="_self">faluvegi@bluemorphoinvestments.hu</a>).</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Fenntartom a jogot, hogy ezekből később - név megjelölése nélkül - idézhetek. Mindenkinek válaszolok, és a döntés előtt egy összefoglaló bejegyzést is közzéteszek, de minderre hagyok időt, és ezt csak valamikor augusztus folyamán fogom közzétenni. </p>
<p>Előre is nagyon köszönöm mindenki segítségét! </p>
<p> </p>
<p>Faluvégi Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F07%2F07%2Fmilyen_kornyezetbarat_autot_hasznaljak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F07%2F07%2Fmilyen_kornyezetbarat_autot_hasznaljak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fbluemorphoinvestments.blog.hu%2F2015%2F07%2F07%2Fmilyen_kornyezetbarat_autot_hasznaljak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Milyen környezetbarát autót érdemes venni? (Várom az ötleteket!)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/2015/07/07/milyen_kornyezetbarat_autot_hasznaljak#comments"><img class="item_ctp" src="https://bluemorphoinvestments.blog.hu/rss/image/post/id/7548100" border="0" /></a><br /></p>
autóipar
egyéni
portfolioblogger
0
Blue Morpho Investments
https://bluemorphoinvestments.blog.hu
https://m.blog.hu/bl/bluemorphoinvestments/image/electric-car-logo.jpg